Megosztó: Hagyod, hogy átverjelek? – a Mandela-effektus

Előfordult már veled, hogy szentül meg voltál győződve róla, hogy valamit száz százalékosan biztosra tudsz, és mégsem így történt? Vajon az agyunk űz ilyenkor tréfát velünk, vagy egy sokkal ijesztőbb dolog áll a háttérben?

A Mandela-effektus

Ugyan nem egy tudományosan bebizonyított tényről van szó, mégis érdekes jelenség ütötte fel a fejét nemrégiben. A valóban megdöbbentő pedig, hogy világméretűen. Egy konteókat gyártó blog kezdett el először foglalkozni a témával, ami Nelson Mandela nevéhez fűződik. A történet röviden annyi, hogy a dél-afrikai elnök halálával kapcsolatban a legtöbb ember ugyanazt állítja. Börtönbüntetésének letöltése után meghalt, és a nyolcvanas évek végén felesége búcsúztatta a temetésén. Elsőre nem tűnik problémásnak a kijelentés, épp csak annyi vele a gond, hogy Nelson Mandela 2013-ban halt meg, és ekkor is temették el. Óriási tömegről beszélünk, mikor azt mondjuk, sokan tévednek a temetés részleteit illetően. A szám olyannyira ijesztő, hogy önjelölt bloggerek és Youtube videósok kezdtek foglalkozni a témával. Egyre több kérdés kapcsán derült ki az, hogy mindenki rosszul emlékszik a részletekre. Azt hiszed, te kivétel vagy? Teszteld le a tudásod!  

1. A sötét oldal hatalma

Ugye emlékszel a Star Wars széria legikonikusabb mondatára? Luke, én vagyok az apád! Kinek is a szájából hangzott el? Darth Vader talán? Nos, ha heves bólogatásba kezdtél, ki kell, hogy ábrándítsalak, ez a mondat nem hangzott el a filmben. Ebben a formájában legalábbis biztosan nem. Helyesen „Nem, én vagyok az apád”, így hangzik az idézet. Érdekes, hogy a köztudatban a hibás forma maradt meg, holott egy szinkronváltozatban sem hangzik el Luke neve.

2. Nem minden arany, ami fénylik

Időzzünk még egy kicsit a Star Wars univerzumban, hiszen újabb érdekesség kapcsolódik a sorozathoz. Ezúttal a feladat még egyszerűbb, mint az előző alkalommal, képzeld magad elé C-3PO-t! Emlékszel rá, melyik testrésze más színű, mint az arany borítása? Ha a vörös karra gondolsz, nem jársz messze az igazságtól, ám érdemes egy kicsit lentebb keresni a megoldást. A rajongók 90 százaléka ugyanis még sosem vette észre, hogy 3PO egyik lába nem arany, hanem ezüstszínű. Ezzel a ténnyel még a relikviákat gyártók sem voltak mindig tisztában, hiszen nem egy teljesen aranyszínű 3PO-t dobtak piacra anélkül, hogy feltűnt volna bárkinek is a baki. A nézők mentségére szóljon, hogy 3PO gyakran R2 takarásában állt, így nehéz lett volna azonnal kiszúrni a turpisságot.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

3. Egy igazi gentleman

Talán mindenki előtt felsejlik a Monopoly szó hallatán a kedves ábrázatú, bajszos úriember cilinderben és monoklival, ahogy sétapálcát tart a kezében. Álljunk csak meg egy pillanatra! Biztos minden stimmel a leírásban? Nos, ha igen, akkor ismét el kell keserítselek, ugyanis te is bedőltél több millió emberrel együtt a hamis emlékednek. A Monopoly figurája ugyanis sosem viselt monoklit, mégis mindenki azonnal a képéhez társítja az elegáns viselettel együtt. Ez az egyik legijesztőbb tévedés, ami a Mandela-effektussal kapcsolatosan felhozható, hiszen megrögzött Monopoly-játékosok is tévesen idézték fel az öreg külsejét.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

4. Szerezd meg hát mind!

A szlogen talán minden 90-es évekbeli gyermek szívét megdobogtatja, hiszen körülbelül a 2000-es évek környékén tört ki hazánkban is a Pokémon-láz. A kis sárga egér, Pikachu, hamar belopta magát a köztudatba, így még az is találkozhatott vele, aki egyébként sosem rajongott a sorozatért. De mi is vele a gond? Internetezők ezrei döbbentek meg azon, mi a helyzet Pikachu farkával. Néhány kevésbé szemfüles gyártó is elkövette azt a hibát, hogy az elektromos egér farkára hibásan festette fel a színeket. Pikachu farka ugyanis nem fekete sávokban végződik, hanem világosbarna csíkokkal kezdődik. A nagy Poké-fanok természetesen nem vezethetők félre, ám azoknál, akik nem követték részről-részre a főhősök kalandjait, nagy valószínűséggel módosultak az emlékek. Hibásan.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

5. We are the champions, vagy mégsem?

A Queen legendás dalára egészen biztosan mindenki emlékszik. És a végére? We are the champions of the world – kezdi el mindenki dúdolni. Sajnos újabb rossz hír, hogy nem így végződik a zeneszám. A legutolsó refrénnél ugyanis nem hangzik el az of the world félmondat. Ezen a tényen emberek milliói döbbentek le, ám egy mentőöv talán mégis akad. Ha megfigyeljük, a másik két résznél, ahol a refrént énekeljük, ott van az of the world, így talán ez lehet az oka, hogy még a nagy Queen-rajongókat is át lehet ejteni ezzel a három szócskával.

6. Ki a legszebb a vidéken?

A Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmet 1937-ben mutatták be, ikonikus szállóigéi pedig azóta is megragadtak a köztudatba. „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?” – hangzik el a jól ismert mondat a gonosz királynő szájából. Vagy mégsem? Ismét foghatod a fejed, ugyanis a királynő egyik nyelven sem ezt mondja. Eredetileg úgy hangzik, „Magic mirror on the wall”, és ez a magyar fordításban sincs másképp. Érdekes megnézni a videó alatti kommenteket, mivel a Mandela-effektus ezúttal is remekül működik.

Mégis mi lehet az oka a tévedéseknek?

Egyértelmű választ sajnos még nem sikerült találni erre az egészen elképesztő jelenségre. A leglogikusabb magyarázatot az agy felépítése adja. Az emlékeket ugyanis elraktározzuk, ám egy idő után megfakulnak, töredezetté válnak, így mikor újraidézzük őket, némiképp módosulnak is, hogy felidézhetővé váljanak. Egy érdekes kísérlet is felhozható ennek kapcsán, amikor azt akarták bebizonyítani, hogy miként módosíthatóak emlékek egy bűncselekmény kapcsán. 50 szemtanú előtt játszottak le egy lopást, majd idézték be őket egy fiktív tárgyalásra. A résztvevők nem tudták, hogy egy kísérletben vesznek részt, így igyekeztek nagyon pontosan visszaemlékezni a látottakra. A kutatók ügyvédek és ügyészek bőrébe bújva tettek fel kérdéseket, majd hagyták, hogy a szemtanúk megvitassák egymással a történteket. Beépített tudósok ültek a szemtanúk közt, ők igyekeztek apró, fals információkkal módosítani az eredeti szemtanúk emlékeit. A tárgyalás vége döbbenetes eredményt hozott, ugyanis mind az 50 ember bedőlt a csalásnak, és nem ismerték fel az elkövetőt még akkor sem, amikor az ott állt előttük szemtől szemben. A Mandela-effektus esetében is hasonló dolog történhetett. Mivel a legtöbb információt a média szolgáltatja, ami igen nagy embertömegeket ér el, elképzelhető, hogy egy-egy pontatlan idézet vagy fotó módosíthatja a befogadók emlékeit a témával kapcsolatban. Mivel a legtöbben hasonló életkörülmények közt élünk, így az agyunk is hasonló információhalmazból táplálkozik, ezért lehet elképzelhető, hogy annyira hasonlóak a hamis emlékeink. Elborultabb teóriák szerint azonban a világunk 2000-ben véget ért, az emberi faj pedig a menekülés érdekében egy alternatív univerzumba vándorolt. Az alternatív univerzumokról tudjuk, hogy a világunk apró módosításokkal történt leképezése, így sokan valószínűnek tartják, hogy a Mandela-effektus során ezeket a feltűnőnek nem nevezhető változásokat észleljük.

4 Tovább

Tudomány: Mindent tudsz a függőségről?

Egy érdekes elmélet látott napvilágot, ami gyakorlatilag alapjaiban változtatja meg a függőségről kialakult nézeteinket. Lehetséges, hogy ez idáig mindent rosszul gondoltunk?

Mi okozza a függőséget?

Először buta kérdésnek tűnhet, hiszen egyöntetűen azt felelhetjük, a függőség tárgya okozza a függőséget. Vegyük példának a tudatmódosító szereket. Bizonyára mindenkit óva intettek legalább egyszer az életben, hogy idegenektől sose fogadjunk el italt, hogy a poharunkat egy szórakozóhelyen ne hagyjuk sehol őrizetlenül, mivel bármit beletehetnek. Elég egy korty, és máris megvan a baj. Ha a test 20 napig állandó drogadagolásnak van kitéve, a szervezet a 21. napon már kívánni kezdi a szert. Ennek oka a drogban található kémiai anyagoknak köszönhető. E nehezen szabályozható, beteges tudatállapotot hívjuk függőségnek. A kérdés, hogy helyesek-e a vélekedéseink, adott. Egy kutatócsoport azonban egyértelműen megcáfolta a laikusok elméletét a függőségről.

egészség mentális függőség drog heroin kokain szociális háló pszichológia tudomány

Egy érdekes kísérlet eredménye

Első ízben vizsgáljuk meg, mi történik, ha eltörjük a combcsontunkat, és bemegyünk vele a kórházba! Egy gyors röntgen után az orvos diamorfint fog adni, hogy csökkentse a fájdalmat. Mi az a diamorfin? Egy erős fájdalomcsillapító, ismertebb nevén: heroin. A kényelmesebb gyógyulás érdekében hetekig szednünk kell. Az egészségügyben használatos diamorfin sokkal erősebb, mint az utcán kapható heroin, hiszen nincs más kémiai anyaggal dúsítva. A huzamosabb időn keresztült adagolt gyógyszer hatására valóban kialakul függőség a betegek között, ám ez körülbelül néhány nap alatt elmúlik. Mi történik akkor valójában? A kérdés több szempontból is nagyon érdekes, hiszen a függőségről kialakított elméletünk alapján a bolygó lakosságának majdnem egészének heroin függőnek kellene lennie, ez mégsincs így. Egyes kutatókat gondolkodóba ejtett ez a tény, így kísérletezésbe kezdtek. Az elméleti része nagyon egyszerű: adott egy ketrec, egy patkány és két önitató. Az egyikbe heroinnal vagy kokainnal dúsított vizet tettek, a másikba pedig nem. Minden egyes kísérlet végén ugyanaz az eredmény született, a patkány függője lett a drogoknak. Egyre többet és többet ivott egészen addig, amíg el nem pusztult. Prof. Bruce Alexander észrevett egy érdekes összefüggést az esetek között. A patkányok mindegyik kísérletben egyedül voltak a ketrecben, így nem tudtak mást csinálni, mint a droghoz nyúlni. A pszichológus javaslatára a kutatók némileg változtattak a kísérlet körülményein. Megépítettek egy patkányok számára ideális környezetet. Játékokkal, búvóhelyekkel töltötték fel a ketrecet, és ezúttal nem egy patkányt helyeztek a ketrecbe, hanem legalább két-két párt hímekből és nőstényekből, így szaporodni is tudtak. Ezután ismét behelyezték a ketrecbe a droggal töltött vizet illetve a drogmenteset is. Az eredmény meglepő volt, a heroint és kokaint tartalmazó víz nem volt rossz hatással a patkányokra, nem adagolták túl magukat, és nem jelentkeztek náluk az elvonási tünetek sem. E felfedezés buzdította arra a kutatókat, hogy ne csak patkányokon, hanem embereken is megvizsgálják a drogok hatásait. Első ízben a háborúban résztvevő katonák egészségügyi állapotát vették górcső alá. Mivel a katonák 20 százaléka a szolgálati idő alatt fogyaszt heroint a stressz csökkentése végett, ők lettek az elsődleges célcsoport. E heroin fogyasztók közül egy sem ment rehabilitációra, nem vettek részt semmilyen elvonókúrán, mégis 95 százalékuk felhagyott a szerek használatával a hazatérésüket követően. Ha ismét megvizsgáljuk az első kijelentésünket, miszerint a függőség tárgya által válunk függőkké, tévedünk, ugyanis sem a patkányok, sem a katonák esetében nem ez történt. Hol van mégis a kapcsolódási pont? Prof. Alexander erre is választ adott. A katonák esetében egy szörnyen nyomasztó élményről beszélünk, állandó stressz, fáradtság és ingerlékenység jellemzi az embereket. A gyilkosság illetve az áldozattá válás gondolata nagy nyomást fektet a katonákra, akik heroin adagolással oldották ezt. Ezen a ponton párhuzamot vonhatunk a magányos patkánnyal, hiszen búvóhelyek és társak hiányában szintén nagy frusztrációt kellett elszenvednie az állatnak. A hazatérő katonák a család és barátok biztonságos körében már nem szorultak tudatmódosító szerek használatára, így függőségük tárgyára egyáltalán nem volt szükség. Ebben az esetben a patkányokkal végzett kísérlet második formájához hasonló dolog történt.

egészség mentális függőség drog heroin kokain szociális háló pszichológia tudomány

A konklúzió

Prof. Alexander szerint a függőségről nem a szer, hanem a ketrec tehet. Egy megfelelően kondicionált személy esetében sokkal kisebb valószínűséggel alakul ki a függőség, mint egy magával és az életével elégedetlen, szorult helyzetben lévő társánál. „Az ember a kezdetek óta társas lény, a kiegyensúlyozott élethez elengedhetetlenek az őt körülvevő személyek. Ettől válik egészségessé. Ha valaki traumatizált, izolált környezetben él vagy nem megfelelő életkörülmények között, egy olyan pótcselekvés után fog nézni, ami boldoggá teszi. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tudatmódosító szerekkel él. Függője lehetünk az evésnek, a közösségi oldalak böngészésének, de akár még a pornográf tartalmak rendszeres látogatásának is.” – írja a professzor. A függőség kialakulásáról tulajdonképpen az emberi természet tehet. További kutatások eredményei is érdekes változásokat hozhatnak a rehabilitációs intézmények számára. Pszichiáterek kutatták ugyanis, hogy az életterek megváltozásával számtalan lehetőség adódik arra, hogy izoláljuk saját magunkat, ezáltal lehetőséget teremtsünk magunknak a függőség kialakulására. Vizsgálat alá estek az amerikai háztartások. A vizsgálati szempontok közé tartozott például az ingatlanok nagysága, a szobák elosztása illetve a különböző szórakoztató elektronikai berendezések száma. Az eredmény döbbenetes: mivel nőttön-nő az amerikai ingatlanok alapterülete, így sokkal nagyobbak a kihasználatlan, üres terek. Az egy főre jutó szobák száma is indokolatlanul magas eredményt mutat, ráadásul egy átlagos amerikai háztartásban legalább 3 televízió vagy más szórakoztató elektronikai eszköz is megtalálható. Mindezekből arra következtetnek a kutatók, hogy a családtagok észrevétlenül távolodnak el egymástól, és pótolják a személyes kapcsolatokat mással, például számítógépezéssel vagy TV nézéssel. Az otthonokon kívül az amerikaiakra ható szociális ingereket is vizsgálták. A kutatás újabb döbbenetes tényeket mutat: az iskolában elszenvedett atrocitások, a közösségi média nyomása, az állandó versengés a diákok és munkatársak között 60 százalékkal megnövelik a függőségre hajlamos személyek számát. Ilyen nyomasztó eredmények birtokában világossá válik, hogy javítani kell az életkörülményeinken, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szociális kapcsolataink ápolására, és kénytelenek vagyunk kizárni a zavaró tényezőket, ha kiegyensúlyozott, függőségmentes életet szeretnénk élni.

2 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Facebook