Korunk egyik legnépszerűbb gyorsétteremlánca számtalan embert lát el reggelivel, ebéddel, vacsorával. A kínálat évről évre bővül, a hamburgerektől kezdve a fagylaltokon át a különféle süteményekig bármit megtalálhatunk a kínálatban. De miért is igazán veszélyesek ezek az ételek?
Többen hajlamosak legyinteni, mikor előtérbe helyeződnek a gyorsétteremláncok által gyártott ételek veszélyei. „Mert a paleo a divat”, „Mert menő drága éttermekben enni”, „Mert az emberek imádnak trendi dolgokat posztolni” – jöhetnek az ellenérvek az egészségesebb táplálkozást illetően. Érthető, hogy gyorséttermi ételeket egyszerűbb „elkészíteni”, hiszen csak sorba állunk, fizetünk, és ehetjük is. Ebben rejlik a szépsége. Viszonylag olcsó is, bár hazai viszonylatban egy kiadós mekizést is meg kell fizetni, ízviláguk egyedülálló, a családias hangulatot tükröző reklámok pedig még csábítóbbá teszik a gyorséttermi-élményt. A fennálló veszéllyel mit sem törődve ülnek naponta többezren a vendéglátó-egység asztalaihoz, és fogyasztják el a veszélyes ételeket, amiket gyártanak. Veszélyei nem egyoldalúak, ugyanis az elhízás, a különféle szervi bajok kialakulása, a függőség mind-mind a junk food fogyasztás számlájára írhatók. A kutatók nem véletlen vallják azt, minden egyes mekizés egy oroszrulett, ahol csak az egészségünk kerülhet ki vesztesként.
Az első intő jel, amire többen is felkapták a fejüket
Igen érdekes poszt látott napvilágot 2008-ban, mikor is Karen Hanrahan megdöbbentő képet tárt a nyilvánosság elé. Puszta kíváncsiságból félretett egy 1996-ban vásárolt McDonald’s-os hamburgert, hogy lássa, milyen gyorsasággal bomlik le (hiszen régebben is többféle teória keringett a „műanyag” ételekről). 12 év után a hamburger – leszámítva azt, hogy kicsit megszikkadt – ugyanúgy nézett ki, mint frissen vásárolt társa.
A bal oldalon található 1996-os hamburger látszólag teljesen normális, épp csak a zsemle nem valami sima felületében tér el a 2008-as verziótól. Az eset szinte láncreakciót indított el, ugyanis a mai napig születnek posztok az éveken át félrerakott hamburgerekről, amik szintén nem változnak szinte semmit a hosszú idő alatt, a bomlási folyamat tehát nem zajlik le bennük. De miért is történik ez pontosan? A képek hatására több kutatóintézet is vizsgálni kezdte a gyorséttermi ételeket, és azok tartalmát. Számtalan menüt és élelmiszert vettek górcső alá, az eredmény pedig megdöbbentette a nagyközönséget. Lássuk, miért!
A McDonald’s-os ételek kívül-belül
Kétség sem férhet hozzá, hogy a reklámokban szereplő ételek ínycsiklandozóan néznek ki. Ennek az egyik oka, hogy gondos munkálatok előzik meg egy-egy plakát elkészültét. Az alábbi videóban mi is betekintést kapunk egy munkafolyamatba, ahol étel stylistok, grafikusok és fotósok együttesen varázsolják ellenállhatatlanná a gyorséttermekben található szendvicseket.
A kutatók ennél jóval többre voltak kíváncsiak, így sorra vizsgálták a szendvicsek, sültkrumplik és falatkák összetevőit. Kezdjük először mindenki kedvencével, a sültkrumplival! Elengedhetetlen része a menüknek a jó nagy adag krumpli, ami frissen és ropogósan gőzölög hamburgerünk mellett. Mondhatjuk, hogy egy Mcmenü legveszélyesebb része is egyben, mivel a rengeteg mesterséges tartósítószer mellett (amitől akár 12 évig is penészmentes marad) igen nagymennyiségű dextróz port is tartalmaz. Ez az anyag köznapibb nevén a szőlőcukor, ami számos káros hatást fejt ki a szervezetre. Marta Alegret a Barcelonai Egyetem Biomedicina Intézetének professzora kiadott egy tanulmányt, amiben rávilágít az élelmiszeriparban oly szívesen használt anyag romboló hatásáról. Patkányokkal végzett kísérletben világítottak rá a tényre, hogy bizonyos mennyiség felett a szőlőcukor óriási változásokat idéz elő a fogyasztó testében. A testtömeg megnövekedése szinte azonnal szembeötlő, ráadásul érrendszeri problémákat is előidéz a huzamosabb ideig tartó, túlzó mértékű fogyasztása. Ez annak köszönhető, hogy a máj zsírtermelési funkcióját aktiválja a szőlőcukor. A triglicerid előállításakor pedig olyan vérzsír fajta képzése történik meg, amely jelentősen károsítja az érrendszert, lerakódásokat, plakkokat idéz elő, ami legrosszabb esetben akár fogvesztéssel is járnak, hála a túlzott mértékű fogszuvasodást és ínygyulladást előidéző baktériumok elszaporodásának. Hogy miért használják mégis? Mivel mondhatni ez a legolcsóbb édesítőszer, előállítása nem okoz nagy anyagi megterhelést egy vállalat számára sem. Ha mindez nem volna elég, az olaj, amiben kisütik, nagymértékű dimetil-polisziloxánt tartalmaz. Ezt az anyagot legkevésbé az élelmiszeriparban használják, mivel általában síkisító olajok, samponok és orvosi implantátumok előállításakor kap főszerepet. Ha mindez nem volna épp elég riasztó, a fejtetű ellen is nagy sikerrel alkalmazzák. Élelmiszerek esetében védelmet jelent az oxigénnel szemben, napi maximum bevitele 1,5 mg/testsúlykg, ilyen mértékben még nem regisztráltak mellékhatást, ennél azonban vélhetően nagyobb mértékben tartalmazzák a mekis ételek. A sültkrumpli után nézzük meg, mit is tartogat számunkra pontosan a hamburgerzsemle! Az ínycsiklandozó, frissnek látszó, kellemes textúrájú zsemlék többféle kivitelben is kaphatók a gyorséttermekben. Általában a péksütemények a magas víz– és kovásztartalmuk miatt gyorsan penészednek, ám a 12 éves hamburgerzsemlén láthatóan semmiféle elváltozás nem tapasztalható. Ez a benne található kalcium-szulfátnak köszönhető, ami száraz állapotban vízmegkötő tulajdonsággal bír. Felhasználási területei igen változatosak, mivel az iskolai kréta gyártásától kezdve a festék előállításon át a kenyér és tejtermékek kalciumnövelési tevékenységééig sok helyen megtalálhatjuk. Nagy hőállósága miatt előszeretettel használják az élelmiszeriparban. Kis mennyiségben nem jelent veszélyt, ám ammónium-szulfáttal párosítva emésztési gondokat okoz. Borzalmas belegondolni, hogy a műtrágya alapját térfogatnövelőként hasznosítják a gyorsétteremláncok.
Jamie Oliver harca az egészségért
A műkaják elleni hadjárat egyik jeles képviselője a brit sztárszakács, Jamie Oliver, aki többrészes sorozatában megpróbálta leszoktatni a fiatalokat a gyorsételekről. Egyik legradikálisabb módszere az volt, hogy megmutatta, a hamburgerek és egyéb termékek húskészítményei valójában miket is tartalmaznak. Elővette a Mcszendvicsek hal és húspogácsáit, és megvizsgálta azokat. Az egyik legszembetűnőbb csalás a McRib, ami elméletileg sertésbordát tartalmaz. Szinte rögtön látszik a különbség egy valódi sült borda és a McRib hússzelete között. Gyakorlatilag mindenféle nyesedéket olvasztottak össze egy bordaformában, amit aztán kisütöttek, és mesterséges ízfokozókkal tettek ínycsiklandozóvá. A másik megdöbbentő példája a séfnek a McNuggetsek elkészítési módja volt, amit be is mutatott a fiataloknak. A csontot, nyesedéket és egyéb részeket egy rózsaszín slime-má darálva megkapjuk a masszát, amik kisütve végeredményben a jólismert falatokra emlékeztetnek minket. A videóban szereplő gyerekek jól láthatóan undorodnak az elkészítési folyamattól, ám végeredményben így is elfogyasztanák a kész terméket.
A szakács receptjéből hiányoznak bizonyos összetevők, mint például az ammónium-hidroxid, amit egyébként a gyártási folyamat részeként summáznak a nagyvállalatok, így a McDonald’s-os termékeken sincs feltüntetve, azaz ki tudja, hogy pontosan milyen vegyszereket fogyasztunk el egy kiadós mekizés alkalmával.
Super Size me
Jamie Oliver kampánya mellett több önjelölt dokufilmes is felvette a McDonald’s-os ételek fogyasztása okozta változásokat. A legtöbben a saját testükkel bekövetkezett módosulásokat közvetítették hosszú heteken át. Több ilyen projekt is található a neten, a leghíresebb mégis a Super size Me, ahol egy férfi egy hónapon át csak McDonald’s-os ételeket fogyasztott. A várt elhízás és szervi problémák a hónap letelte után azonnal jelentkeztek, a férfi közérzete pedig gyorsütemű romlásnak indult. Ez egy egyértelmű felhívás volt mindazoknak, akik napi szinten fogyasztanak gyorséttermi ételt, hogy az egészségük nagy veszélyben forog minden egyes lenyelt falat után. Ami pedig a legriasztóbb, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa, hiszen sok gyártási eljárásról a mai napig nincs fogalmunk.
Többen is egyetértenek abban, hogy a legbiztosabb módja az egészséges táplálkozásnak, ha mi magunk készítjük el az ételeinket, így szinte biztosan kizárhatjuk a mesterséges adalékanyagok bevitelét. Persze, a boltban kapható olcsóbb, „tudja a fene” eljárással készített alapanyagokra ez nem vonatkozik, így érdemes odafigyelni a hozzávalókra és azok mennyiségére is. A csirke, a nyúl, a hal, a marha rendkívül egészséges húsok, elkészítésükhöz pedig receptek tömkelege dúsítja az internetet. Több poszt is található emellett, amik az egészségesebb McDonald’s-os ételeket mutatják be, így a gyümölcs és joghurt parfait és a szósz nélküli saláták is megtalálhatók a sorban, ám még így is rendkívül figyelni kell az ételekben található nátrium mennyiségre, mivel a szív– és érrendszeri problémák mellett agykárosodást is okozhat az intenzív bevitel.
