Sokkoló: A legbizarrabb mentális betegségek

Az agyunk az egyik legbonyolultabb szervünk, számos területét még nem fedezte fel teljes mértékben a tudomány. Ha azonban ez az igen összetett szerkezet meghibásodik, azaz mentális betegségek alakulnak ki, óriási körültekintést igényel a gyógyításuk. Egyes esetekben sajnos nem kezelhető kórról beszélünk, máshol pedig olyan bizarr esetekkel találkozni, hogy inkább messziről elkerülnénk az ilyen problémákkal küszködőket. Lássuk, mik a legbizarrabb mentális betegségek!

Koro

A koro igen érdekes betegség, Ázsiában számoltak be a legtöbb betegről. A koroban szenvedők úgy hiszik, nemi szerveik kóros zsugorodásnak indulnak, e félelemből adódó pánikszerű viselkedést takarja a betegség neve. Az észlelések teljes mértékben képzeltek, a nők leginkább a mellbimbók mellekbe történő visszahúzódásáról számolnak be, míg a férfiak a pénisz megrövidüléséről vagy az izomzat elsorvadásáról beszélnek. Talán nem tűnhet veszélyesnek, mégis komoly gondokat okozhat a betegség, ugyanis a zavart páciensek nem egyszer segédeszközökkel próbálták meg a helyükön tartani a nemi szerveiket. Fogóval, csipeszre aggatott súlyokkal terhelték a testüket, ami értelemszerűen súlyos károkat okozott a betegeknél. A koro futótűzszerű terjedésének az oka a nemi szervekről kialakított hiányos ismeretekből, önbizalomhiányból, traumákból illetve enyhébb skizofréniából adódik, ugyanis nem egy betegnél figyeltek meg hallucinációt. A pszichoterápia nagy segítséget nyújt a pácienseknek, ám azok számára sokkal több időbe telik a gyógyulás, akiknél akár évekig is eltarthat a koro. A hallucináció ugyanis nem tart tovább néhány percnél esetleg napnál.

Klinikai lycantropia

Megvan mindenkinek, mi történik egy valamirevaló vérfarkasos filmben? A főszereplőt megharapják, ő pedig acsarkodva, kínok közt átváltozik. Nos, talán sokan nem tudják, de a középkori farkasember históriák valamilyen szinten a valóságon alapulnak. A klinikai lycantropiában, azaz farkasemberségben szenvedők azt hiszik magukról, állatok. Ez egy igen ritka, skizofréniához hasonló pszichológiai megbetegedés, ami már időszámításunk előtti időkben is ismeretes volt. Ugyan a farkasember mítoszára eleinte a hypertrichosist adták magyarázatul, ami az ember kóros szőrösödését jelenti, újabb kutatások szerint elképzelhető, hogy egyes emberek valóban elhitték magukról, hogy állatok. A kutatók igaz még nem jöttek rá, hogy önálló betegségről vagy csak egy másik betegség „mellékhatásáról” van-e szó, ám a klinikai lycantropia során az egyén halántéklebenyének működése vélhetően valamiért sérül, így igen élénk hallucinációk kezdik gyötörni. Gyakori tünet, hogy a beteg képtelen a beszédre, morgásszerű hangokat kezd el kiadni, mozgása pedig a képzelt állatéhoz válik hasonlatossá. Szerencsére ez a betegség orvosolható, gyógyszeres kúra és terápia mellett meggátolható, hogy az illető „átváltozzon”, így az ezüstgolyót nyugodtan otthon lehet hagyni.

Autophagia

Azaz önevés egy rendkívül brutális tünete lehet komolyabb pszichológiai betegségeknek. Az ember több mentális zavar esetén is hajlamos az önpusztításra, ez megnyilvánulhat öncsonkítás, hajtépés vagy végtag amputáció során, ám az autophagia szó szerinti elfogyasztását jelenti a saját testünknek. Kis mértékben mi is megtesszük nap mint nap, hiszen sokan a körmüket, körömágyukat, szájukat rágják, sőt a vérző sebeinket is gyakran megnyaljuk. Az autophagiától szenvedő betegek gyakran éreznek óriási feszültséget, agressziót, ám az öncsonkítás során eufóriát, kielégülést élnek át. Az öncsonkítás több formája is megjelenhet a fő betegség súlyosságától függően. Valaki csupán kisebb sebeket okoz magának, mások azonban akár képesek darabokat is kiharapni saját magukból. Vizsgálatok során patkányokon figyelték meg, hogy  amelyikeknél gerincvelő vagy perifériás ideg sérülés állt fenn, azok a rágcsálók a lábujjaik tisztításakor nem csupán a körmeiket, hanem a lábujjaikat is lerágták. A kutatók keserű ízű anyagokkal kezelték a sérült végtagokat, így a patkányok akár 2-3 hétre is felhagytak az öncsonkítással.

Idegenkéz–szindróma

Más szóval szellemkéz–szindróma egy horrorfilmbe illő betegség, ez esetben ugyanis az illető egyik keze vagy lába teljesen más mozgást végez, mint amit kellene. A beteg úgy érzi, elvesztette a hatalmat a végtagja felett, amely minden páros végtaggal történő cselekvéskor (pl. cipekedéskor, gombolkozáskor) jelentkezik. Ilyenkor az egyik kéz meggátolja a másik kéz hatékony munkáját, például görcsösen összerándul vagy levitáló, lebegő mozgást végez. Talán nevetségesen hangzik, ám feljegyeztek a kutatók olyan esetet, amikor a kéz meg akarta fojtani a saját gazdáját. Ha mindez nem volna épp elég rémisztő, olyan, mintha a végtag öntudatra ébredt volna, ugyanis ha az egyik kéz csinál valamit, pl. rámutat egy kiválasztott tárgyra, szinte biztos, hogy a másik kéz megváltoztatja a döntést, és másik dolog felé mutat. Epilepsziás műtétkor, mikor az agy jobb és bal féltekéje jelentősen elkülönül egymástól, agyvérzéskor, agysérüléskor alakulhat ki ez az igen ijesztő szindróma.  Érdekesség, hogy sokáig azt hitték az orvosok, a Parkinson–kór állhat a betegség hátterében, így több beteget is félrekezeltek.

Pica

A pica egy nagyon nagy bajokat okozó evészavar, amikor a beteg képtelen ellenállni valamely nem fogyasztható tárgynak. A páciens tisztában van vele, hogy az adott dolog nem ehető, ám mégis megkóstolja újra és újra. Gyermekek körében igen elterjedt betegségről van szó, hátterében pedig valamilyen trauma vagy stressz forrás állhat. Kisebbeknél gyakori kiváltó ok lehet a bántalmazás, költözés, elhanyagoltság érzése. Talán nem vesszük komolyan a tüneteket, hiszen a gyerekek majdnem mindent megkóstolnak, azonban aggodalomra adhat okot a homok, kréta, fű, szappan, ragasztó stb. evése. A káros vegyi anyagok mellett egy étkezési rendellenesség tartós kialakulása is fenyegető tény, ráadásul nem egy picás beteg viselkedése is megváltozik. Agressziót, feltűnési viszketegséget, hajtépést, addigi viselkedésbeli változást is előidézhet. A pica nem igényel gyógyszeres kezelést, sőt gyakran orvosi beavatkozást sem, ám a múlni nem akaró evési kényszer mindenképp megkívánja egy szakember beavatkozását.

Cotard–szindróma

Ez az egyik legritkább mentális betegség, ám valójában talán a legbizarrabb is. A Cotard, más néven élőhalott–szindrómában szenvedők azt hiszik, hogy halottak. Kissé paradox létállapot ez, ugyanis a betegek egyetlen megoldásnak az öngyilkosságot látják. Lévén, hogy holtnak hiszik magukat, azt gondolják, örökké „élnek”. Gyakori tünetként betársul a depresszió, zavarodottság, megváltozott emlékezési képességek, orientációs zavarok, kép hallucinációk, ízlelés és szaglási képzelgések. A Cotard–szindrómások gyakran azt érzik, testük rohad, az általuk elfogyasztott étel pedig az ürülékhez hasonlatos. Általában a szorongásos megbetegedések vezetnek ehhez az igen ritka mentális zavarhoz, a beteg elveszíti önkifejező képességét, máshogy éli meg a valóságot, mint amilyen, ez pedig még tovább mélyíti benne a gondolatot, hogy valami nincs rendben vele. A szindróma kialakulásának ritkán vannak előjelei, a betegeknél hirtelen alakul ki, kezelésükkor pedig legalább olyan váratlanul is múlik el.

0 Tovább

Sokkoló: Szerinted léteznek ezek a fóbiák?

Talán nem lesz olyan könnyű dolgod, mint elsőre látszik! Sokan ugyanis egészen irracionális dolgoktól félnek. A felsorolásban elrejtettünk egy kakukktojást, így nincs más dolgod, mint kitalálni, melyik az. Megfejtés a cikk végén!

A fóbiák

A fóbia akkor alakul ki, mikor szorongásunkat egy bizonyos dologhoz kötjük, ezáltal pedig félelem alakul ki. A betegek maguk is tisztában vannak a túlzó mértékű rettegésükkel, érzelmeiket azonban képtelenek kontrolálni, mikor a fóbiás tárgy a közelükbe kerül. A fóbiások között a nők vezetnek, ők ugyanis nagyobb arányban szenvednek ettől az állapottól, mint a férfiak, az Egyesült Államokban pedig a felnőtt lakosság közel 15 százaléka vallja magát fóbiásnak. Tudományos kutatások alapján kijelenthetnénk, hogy leginkább a tanulás útján sajátítjuk el a félelmet, azaz például a szülők félelmeire adott reakciónk nem más, minthogy magunk is elkerüljük az adott dolgot, ami a felmenőknél kiváltja a rettegést. Egy másik elmélet szerint biológiailag van belénk kódolva a válaszreakció, azaz a félelmünk gyökere őseinknél keresendő. Jól magyarázható ezzel az a tény, hogy egyesek a kezdetektől fogva rettegnek bizonyos állatoktól, például kígyóktól, egerektől, pókoktól. A fóbiakutatás azonban többféle elméletet is eredményezett, amik igazság szerint mind-mind elfogadhatóak, így igen nehéz behatárolni, hogy mi okozza pontosan az irracionális félelmet. A legújabb elméletek szerint a kultúránk határozza meg, mitől illendő félnünk.

Lachanofóbia

Az egészséges életmód meghatározó tényezője az életünknek. Valaki vallásként tekint rá, valaki szimplán jól érzi magát, ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszik. A lachanofóbiásoknak azonban más a véleményük, ők ugyanis irtóznak a zöldségektől. Egészen kirívó eseteit is ismerjük ennek a betegségnek, ugyanis Angliában körülbelül 1000 bejegyzett emberről tudni, hogy rettegnek a zöldségektől. Egy brit egyetemistalány például izzadásos pánikba esik, hogyha meglát egy répát a közelében. A lachanofóbiásokat kifejezetten undorítja a szár vagy a gyökérszerű kinézet, így képtelenek akár egy falatot is lenyomni a torkukon, hiába kapnák készen, ízlésesen a feltálalt zöldségeket.

Genufóbia

Nyáron mindenki szeret lenge ruhában járni, kifejezetten szép szoknyákat és rövidnadrágokat látni. A genufóbiások számára a nyár igazi kihívást jelent. Ők ugyanis betegesen rettegnek az emberi térdektől. Legyen szó idegenéről, barátéról vagy a sajátjukról, a genufóbiások émelygést, hányingert, kóros izzadást tapasztalnak magukon, ha efféle fedetlen testtájra téved a tekintetük.

Ergaziofóbia

Azaz félelem a munkától, vagy bármilyen aktivitástól. Igen nehéz kimutatni, ugyanis számtalan formában is megnyilvánulhat. Az egyén általában egy feladat elvégzése előtt rendkívül szorong, hányingerrel küszködik, viselkedése zavart. Ez a fóbia könnyen összekeverhető más mentális problémákkal, így kimutatása igen nehéz. Földünk lakosságának igen csekély százalékát érinti csak.

Alektorofóbia

Azaz félelem a csirkéktől. Talán elsőre nem is gondolnánk, hogy mi oka lehet az embernek félni tollas barátainktól. Félelmük gyakorlatilag abban merül ki, hogy attól rettegnek, a csirkék váratlanul megtámadják őket. Persze akadnak igen harcias példányok, ám legtöbbször nem indokolt ez a félelem. Az alektorofóbiások azonban nem csak az élő csirkétől félnek. Előfordul, hogy a nyers vagy asztalra szánt változatuk is rettegést vált ki a betegből. Ez esetben ugyanis a szárnyasok okozta fertőzések keltenek félelmet.

Unguisfaviofóbia

Ugye mindenki utálja, ha a koszos a keze? Vagy legalábbis azt, ha valami a körmünk alá ragad? Az unguisfaviofóbiások irracionális félelmet éreznek, hogyha a körmük alá tapad a piszok. Az ujjakon tenyésző baktériumok által okozott betegségek váltják ki a rettegést. Ezek a betegek kórosan sokat mosnak kezet és piszkálják a körmök környékét.

Nomofóbia

Manapság elképzelhetetlen, hogy ne legyünk szinte azonnal elérhetőek. Sokszor meg is nehezíti ez a mindennapjainkat. Vannak azonban olyanok, akik kifejezetten rettegnek attól, ha mobil nélkül kell létezniük. Ők a nomofóbiások, azaz „no mobil fóbiások”. Ezek a betegek félnek attól, hogy esetleg elveszítik vagy otthon hagyják a mobiljukat, és onnantól nélkülük kell boldogulniuk. A hölgyek ismét vezetnek, ugyanis 1000 emberből 600 biztosan nomofóbiás, köztük is a nők vannak többségben.

Coimetrofóba

Halloween, halottak napja, számtalan ünnep van, ami a holtakról szól. A coimetrofóbiások számára kész rémálom ez az időszak, ők ugyanis rettegnek a temetőktől. A betegségek és a halott testek gondolatától az egyént a rosszullét kerülgeti, képesek akár ájulásig borzolni a saját idegeiket. Érdekes, hogy ehhez a fóbiához általában kapcsolódik a phasmofóbia is, azaz a szellemektől való beteges félelem.

Végül a kamufóbia…

…az unguisfaviofóbia. Legjobb tudomásunk szerint ugyanis nem létezik ilyen. Ha kitaláltad, fogadd őszinte gratulációnkat, ha nem, akkor sincs ok a szomorkodásra, hiszen valóban megdöbbentő fóbiák közé rejtettük a kreációnkat.

0 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook