Mert nem mindegy, miről van szó. Sokan ugyanis hajlamosak rosszkedvüket depressziónak titulálni, ám ennek a fordítottja is előfordul. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Időnként mindenkit gyötör a rosszkedv, valakit többször, valakit kevesebbszer. Ennek kiváltó oka lehet a veszteség vagy csupán egy elfuserált nap, amikor még csak közelében sem járunk az elképzeléseinknek. Ez az állapot azonban az idő múlásával javul, majd teljesen el is múlik. A depresszió esetében más a helyzet, egy tartós, magától el nem múló, alattomos kórról van szó. Mivel a depressziós emberek követik el a legtöbb hirtelen felindulásból elkövetett öngyilkossági kísérletet, így a probléma sokkal veszélyesebb, mint az első pillanatra hinnénk.

lélektan  depresszió rosszkedv tünetek érdekességek

Mit érez az, akinek rosszkedve van?

A reklámok és filmek előszeretettel ábrázolják az életet olyannak, amilyen valójában nem is – mindig vidám, könnyed, tele van szórakozással. A valóságban azonban igazi érzelmi hullámvasúton utazunk, hiszen számtalan környezeti hatás képes befolyásolni a kedélyállapotunkat. Lehet, hogy egyik pillanatban még boldogan cseverészünk a barátainkkal, a másik pillanatban pedig egy váratlan telefonhívás hatására levertté, szorongóvá válunk. A rosszkedv általában gyors lefolyású, akadnak ez alól persze kivételek, de rendszerint néhány nap alatt elmúlik. A rosszkedvet az apróságoktól az egészen nagy horderejű dolgok is kiválthatják. Ilyenkor jellemző az étvágytalanság, állandó negatív gondolatok, gyomor– és emésztési panaszok. Mindezek azokban csak időszakosan fennálló panaszok. A rosszkedvű személy lát kiutat a helyzetéből, azaz pontosan tudja, hogy nemsoká jobb kedve lesz majd.

Mit érez a depressziós?

A depresszió a rosszkedvvel ellentétben egy véget nem érő folyamatnak tűnik. A magány, a kiüresedés, az állandó levertség szinte minden percben nyomasztja a beteget. A hétköznapi feladatokat képtelen elvégezni, mint például a személyes higiénia vagy háztartáshoz tartozó teendők, mivel állandó fáradtságot érez. Legszívesebben nem csinálna semmit, ami még inkább nyomasztani kezdi, bűntudatot érez, mivel nem produktív, alvászavarral küzd. Fizikai tünetként felsorolható a fejfájás, a fogyás vagy nagymértékű hízás, az emésztési zavarok, szédülés és nem ritkán a hallucináció is. A depressziónak egy kiváltó esemény az oka, ám az állandó rosszkedvre a külső szemlélők szerint nincs magyarázat. A legalább három hete fennálló, állandó rosszkedv már okot adhat az aggodalomra.

Mik a depresszió kiváltó okai?

A depresszió biológiai eredetének meglétét már bizonyították. Míg a rosszkedvért pusztán a környezeti tényezők tehetők felelőssé, addig a depresszióra való hajlam már a genetikába is lehet kódolva. Így ebben az esetben a környezeti hatás aktiválhatja a biológiai érzékenységet, és egyenes út vezet a depresszió felé. Attól azonban, hogy valakinek hajlama van rá, nem biztos, hogy mindenképp illeni fog rá a kórkép. A depresszióra való hajlamról egyelőre nem tudni, örökölhető-e. A brit Oxford University tudósai olyan génmutációkat kerestek, amik okozhatják a kór kialakulását, a vizsgálat eredményeképp pedig azt állítják, a motikondriumoknak köze lehet a depresszióhoz. Téves gondolat azonban azt feltételezni, hogy a depresszió kizárólag a genetikán múlik, hiszen nagyon is komplex betegségről van szó, így további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, mitől olyan tartós állapot. Külső hatásnak olyan nagy érzelmi ráhatásokról beszélhetünk, mint például egy állandóan stresszes munkahely, rossz párkapcsolat, gyermekkori traumák, valamilyen baleset, halál közeli élmény vagy a gyász. Az ilyen események feldolgozása sokaknak meghaladja a képességeit, képtelenek egyről a kettőre lépni segítség nélkül, ez pedig kialakíthatja a tartós, levert állapotot.

Meglepő tények a depresszióról

Mivel még mindig nehezen behatárolható betegségről beszélünk, ezért időről-időre új információk derülnek ki róla. Mára már bizonyos, hogy a depresszióban leginkább a nők szenvednek, majdnem kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Míg a gyengébbik nemet az érzelmi csalódások vágják földhöz, addig a férfiak leginkább a munka és a teljesítőképességük miatt válnak depresszióssá. Valószínűleg a genetikai különbözőség okozza ezt az igen eltérő arányt. További érdekesség, hogy a depresszió nem kizárólagosan gyógyszerrel gyógyítható. Egy pszichoterapeuta segítségével akár a beszélgetés is hatásos lehet, ám a kutatók szerint a két módszer együttes alkalmazása a legcélravezetőbb, azaz antidepresszánsok és beszélgetős terápiák egyidejű igénybevétele. Talán kevesen tudják, ám a gyermekek is lehetnek depressziósok. Igaz, az ő esetükben igen nehéz rájönni, mikor beszélünk figyelemzavarról, viselkedési torzulásokról. Leginkább jellemző rájuk az ingerlékenység, illetve a társaság folyamatos mellőzése. Egy depressziós gyerek gyakran képtelen koncentrálni az órán, rossz jegyeket szereznek, hátrányba kerülnek tanulás téren a korosztályukkal szemben.

Érezzük tehát, hogy a két állapot között óriási különbség van.  A depressziónak több fajtája is van, elkülönítésükhöz mindenképp szakember segítségére van szükség. Ne higgyük, hogy ismerőseink, családtagjaink, barátaink csupán visszahúzódó, pesszimista emberek, ne próbáljuk meg mindenképp a szőnyeg alá söpörtetni velük a számunkra bagatelnek tűnő problémákat. A depresszióból kivezető út első lépése a probléma felismerése és elfogadása. Minden esetben szüksége van a betegnek támogatásra, legyen szó a környezetünkben élőről vagy akár saját magunkról.