Sokkoló: Szerinted léteznek ezek a fóbiák?

Talán nem lesz olyan könnyű dolgod, mint elsőre látszik! Sokan ugyanis egészen irracionális dolgoktól félnek. A felsorolásban elrejtettünk egy kakukktojást, így nincs más dolgod, mint kitalálni, melyik az. Megfejtés a cikk végén!

A fóbiák

A fóbia akkor alakul ki, mikor szorongásunkat egy bizonyos dologhoz kötjük, ezáltal pedig félelem alakul ki. A betegek maguk is tisztában vannak a túlzó mértékű rettegésükkel, érzelmeiket azonban képtelenek kontrolálni, mikor a fóbiás tárgy a közelükbe kerül. A fóbiások között a nők vezetnek, ők ugyanis nagyobb arányban szenvednek ettől az állapottól, mint a férfiak, az Egyesült Államokban pedig a felnőtt lakosság közel 15 százaléka vallja magát fóbiásnak. Tudományos kutatások alapján kijelenthetnénk, hogy leginkább a tanulás útján sajátítjuk el a félelmet, azaz például a szülők félelmeire adott reakciónk nem más, minthogy magunk is elkerüljük az adott dolgot, ami a felmenőknél kiváltja a rettegést. Egy másik elmélet szerint biológiailag van belénk kódolva a válaszreakció, azaz a félelmünk gyökere őseinknél keresendő. Jól magyarázható ezzel az a tény, hogy egyesek a kezdetektől fogva rettegnek bizonyos állatoktól, például kígyóktól, egerektől, pókoktól. A fóbiakutatás azonban többféle elméletet is eredményezett, amik igazság szerint mind-mind elfogadhatóak, így igen nehéz behatárolni, hogy mi okozza pontosan az irracionális félelmet. A legújabb elméletek szerint a kultúránk határozza meg, mitől illendő félnünk.

Lachanofóbia

Az egészséges életmód meghatározó tényezője az életünknek. Valaki vallásként tekint rá, valaki szimplán jól érzi magát, ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszik. A lachanofóbiásoknak azonban más a véleményük, ők ugyanis irtóznak a zöldségektől. Egészen kirívó eseteit is ismerjük ennek a betegségnek, ugyanis Angliában körülbelül 1000 bejegyzett emberről tudni, hogy rettegnek a zöldségektől. Egy brit egyetemistalány például izzadásos pánikba esik, hogyha meglát egy répát a közelében. A lachanofóbiásokat kifejezetten undorítja a szár vagy a gyökérszerű kinézet, így képtelenek akár egy falatot is lenyomni a torkukon, hiába kapnák készen, ízlésesen a feltálalt zöldségeket.

Genufóbia

Nyáron mindenki szeret lenge ruhában járni, kifejezetten szép szoknyákat és rövidnadrágokat látni. A genufóbiások számára a nyár igazi kihívást jelent. Ők ugyanis betegesen rettegnek az emberi térdektől. Legyen szó idegenéről, barátéról vagy a sajátjukról, a genufóbiások émelygést, hányingert, kóros izzadást tapasztalnak magukon, ha efféle fedetlen testtájra téved a tekintetük.

Ergaziofóbia

Azaz félelem a munkától, vagy bármilyen aktivitástól. Igen nehéz kimutatni, ugyanis számtalan formában is megnyilvánulhat. Az egyén általában egy feladat elvégzése előtt rendkívül szorong, hányingerrel küszködik, viselkedése zavart. Ez a fóbia könnyen összekeverhető más mentális problémákkal, így kimutatása igen nehéz. Földünk lakosságának igen csekély százalékát érinti csak.

Alektorofóbia

Azaz félelem a csirkéktől. Talán elsőre nem is gondolnánk, hogy mi oka lehet az embernek félni tollas barátainktól. Félelmük gyakorlatilag abban merül ki, hogy attól rettegnek, a csirkék váratlanul megtámadják őket. Persze akadnak igen harcias példányok, ám legtöbbször nem indokolt ez a félelem. Az alektorofóbiások azonban nem csak az élő csirkétől félnek. Előfordul, hogy a nyers vagy asztalra szánt változatuk is rettegést vált ki a betegből. Ez esetben ugyanis a szárnyasok okozta fertőzések keltenek félelmet.

Unguisfaviofóbia

Ugye mindenki utálja, ha a koszos a keze? Vagy legalábbis azt, ha valami a körmünk alá ragad? Az unguisfaviofóbiások irracionális félelmet éreznek, hogyha a körmük alá tapad a piszok. Az ujjakon tenyésző baktériumok által okozott betegségek váltják ki a rettegést. Ezek a betegek kórosan sokat mosnak kezet és piszkálják a körmök környékét.

Nomofóbia

Manapság elképzelhetetlen, hogy ne legyünk szinte azonnal elérhetőek. Sokszor meg is nehezíti ez a mindennapjainkat. Vannak azonban olyanok, akik kifejezetten rettegnek attól, ha mobil nélkül kell létezniük. Ők a nomofóbiások, azaz „no mobil fóbiások”. Ezek a betegek félnek attól, hogy esetleg elveszítik vagy otthon hagyják a mobiljukat, és onnantól nélkülük kell boldogulniuk. A hölgyek ismét vezetnek, ugyanis 1000 emberből 600 biztosan nomofóbiás, köztük is a nők vannak többségben.

Coimetrofóba

Halloween, halottak napja, számtalan ünnep van, ami a holtakról szól. A coimetrofóbiások számára kész rémálom ez az időszak, ők ugyanis rettegnek a temetőktől. A betegségek és a halott testek gondolatától az egyént a rosszullét kerülgeti, képesek akár ájulásig borzolni a saját idegeiket. Érdekes, hogy ehhez a fóbiához általában kapcsolódik a phasmofóbia is, azaz a szellemektől való beteges félelem.

Végül a kamufóbia…

…az unguisfaviofóbia. Legjobb tudomásunk szerint ugyanis nem létezik ilyen. Ha kitaláltad, fogadd őszinte gratulációnkat, ha nem, akkor sincs ok a szomorkodásra, hiszen valóban megdöbbentő fóbiák közé rejtettük a kreációnkat.

0 Tovább

Tudomány: Dolgozzunk csak négy napot!

A négynapos munkahét bevezetéséről már tavaly is sok terv született, lássuk, hogy nézne ki pontosan!

Szinte már kicsi korunk óta azt a nézetet verik belénk, hogy a jó munkához idő és energia kell. Minél többet dolgozik valaki, annál sikeresebb, minél több vért izzad, annál jobb eredmény születik a végén. De mi van, ha ez az egész csak egy téves berögződés? Mi van, ha a testünk teljesen másként áll hozzá ehhez a kijelentéshez? Kutatók százai foglalkoztak a témával, miként lehetne hatékonyabbá tenni a munkavégzést, barátiabbá tenni a körülményeket. Végül az a megállapítás született, hogy egy nappal meg kellene rövidíteni a munkahetet, azaz öt helyett négy napot kellene csak dolgoznunk. Egyes helyeken megfigyelhetjük, hogy pénteken, főleg délután nemigen folyik hatékony munka. A legtöbben fáradtak, a hétvégét tervezik, ráadásul a munkáltató sem tiltakozik hevesen, és küldi robotmunkára a dolgozóit a munkahét utolsó óráiban.

Mi vezetett idáig?

A kutatás egyik nagy motivációját képezik az egyre romló táppénz-statisztikák. Mivel a magyar egészségügyi eredmények igen rosszak, beleértve az alkoholizmus mértékét, az elhízást, a stressz faktorokat stb. előzetesen ezt vették górcső alá. Kiderült, hogy Magyarországon egy-egy ágazaton belül nem mindenhol dolgozik megfelelő számú alkalmazott, így egy ember akár kettő helyett is végezheti a feladatokat. Ez az állapot teljes kimerüléshez vezet, ami hajlamossá teszi a dolgozókat mindenfajta betegségre az egyre gyengülő immunrendszer miatt. Jó ez így? Egyértelmű, hogy nem. Ezért is vált egyre sürgetőbbé a munkanapok számának megkurtításának alapos kutatása.

Mik a pozitívumok?

Egyes országok már megkezdték a kísérleteket, ide tartozik Spanyolország, Svédország, Hollandia, Amerika és Franciaország is. A fejlődő technológia és a robotika lehetővé tenné, hogy 3 napos pihenőnapot biztosítsanak a munkaadók a dolgozóiknak. A hatások vizsgálatára nagy hangsúlyt fektettek a kutatásban, egészen meglepő eredmények születtek. Elsősorban azt vizsgálták, a fáradtság mennyire szorítható vissza a munkanapok lecsökkentésével. Mivel a kimerült dolgozók nemcsak hogy nem végeznek 100%-os munkát, a munkahelyi légkör romlásához is jelentősen hozzájárulnak. Felmérések igazolják, hogy 7 munkaóra az, amit egy dolgozó hatékony munkavégzéssel tud tölteni, ezután a teljesítménye fokozatosan romlik. Érthető ez a szellemi munkát végzőkre, illetve a kétkezi munkásokra is. További pozitívum, hogy a megnövekedett szabadidőnek köszönhetően több idő jut az alvásra, az egészséges táplálkozásra, a kikapcsolódásra. Mivel a stressz manapság Magyarországon az alkohol után a legnagyobb ellenség a lakosságra nézve, mindenképp forradalmi újítás lenne, hiszen jelentősen javulhatnának az egészségügyi statisztikáink. Sajnos egyre több stressz által kialakuló betegség válik népbetegséggé, ráadásul az egészségtelen táplálkozás is jelentősen rányomja a bélyegét a dolgozók közérzetére. Egy tudományos magazinban megjelent, egy amerikai kutatás bebizonyította, miszerint a túlórák és a szív- és érrendszeri betegségek közt összefüggés van. Ha 40 óránál is többet dolgozunk egy héten, ami valljuk be, igen sokakat érint, az legalább 25 százalékkal növeli a stroke kialakulását.

Mik a negatívumok?

Ugyan két évszázaddal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy csupán heti 5 napot dolgozzunk, mégis megtörtént a változás. Mostanság ismét az a probléma vetülne fel, ami az előző változtatás kapcsán is, az életvitelünk túlságosan is az ötnapos munkarendre van szabva. A gyermekes családok számára igen nagy problémát jelentene az iskola kérdése, hiszen nem biztos, hogy az oktatási rendszer átformálhatóvá válna a munkaügyi rendszerrel egyszerre. A nyitvatartási idők, az adózás, a munkaórák száma pedig újabb problémákat vetnének fel. Tegyük fel, rövidebb lesz a hét, ám ezzel egyidejűleg megnövekednek a munkaórák is. Ahogy azt már előzőleg megtudtuk, a hatékony munkavégzés 7 órában mérhető, utána a fáradtság és a koncentráció hiánya romló teljesítményt idéz elő. Mivel csökken a figyelem, így a kétkezi munkások esetében megnövekedik a balesetek esélyének százaléka, ráadásul a szorongás ismét fellépő tényezőként szerepel, ami betegségek kialakulását idézheti elő.

A négynapos munkarendre való átállás tehát igen bonyolult kérdés, jelenleg még kísérleti stádiumban tart a megvalósítása, ám pozitívan fordulhatunk a jövő felé, ugyanis az olyan nagyvállatok, mint a Google, már rendszeresítettek intézkedéseket a dolgozóik érdekében, például téli sítúrákkal és nyári piknikekkel igyekszik a vezetőség visszaszorítani a stresszt, valamint támogatásokkal és az egészséges életmód szorgalmazásával segítik alkalmazottaikat

0 Tovább

Lélektan: Káros közösségi oldalak

Kutatások bizonyítják, hogy egyes közösségi oldalak torzítják a fiatalok személyiségét.

A közösségi oldalak szinte a legtöbb ember mindennapjainak részét képezik, ezeken keresztül kommunikálhatunk egymással, megoszthatjuk aktuális kedvencünket, vagy épp megmutathatjuk legfrissebb fotóinkat a nagyérdeműnek. Ez mind szuperül hangzik, előnyeiket napestig lehetne sorolni, ám abba nem sokan gondolnak bele, vajon milyen káros hatása van ezeknek az oldalaknak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia utánajárt annak, a fiatalok vajon mennyi időt töltenek a neten ilyesféle tartalom böngészésével, az eredmény pedig megdöbbentő. 6-tól 18 éves korig a fiatalok csaknem minden szabadidejüket a közösségi oldalak böngészésével töltik. A felmérés szerint körülbelül 50 százalékban napi rendszerességgel látogatják a közösségi oldalakat, ezen fiatalok szintén 50 százaléka pedig napi 10 alkalomnál is többször lép fel. A kutatók aggódnak, mivel úgy tűnik, a közösségi oldalak látogatása amolyan pótcselekvéssé növi ki magát, azaz a gyerekek akkor is fellátogatnak ezekre a site-okra, ha nem is akarnak megnézni semmit. Mit is indukál ez pontosan: a fiatalok szociális élete hanyatlóban van, mivel a valós társas érintkezés elmarad, kényelmesebbé válik mindent online intézni.

Facebook

A Facebookkal kapcsolatban rengeteg buktató van. Persze, nem elhanyagolható, hogy előnyei is akadnak bőven, ám a nem megfelelő korosztály és a nem megfelelő használat nagyon is káros hatással van a felhasználóira. Épp ezért emelik a kutatók majdnem első helyre a káros közösségi oldalak listájában. Kezdjük mindjárt a regisztrációnál! Ugyan a regisztrációs korhatár 13 év, biztosan mindenki találkozott már annál sokkal fiatalabb felhasználóval is. A kisebbek előszeretettel hazudnak az életkorukról, hogy betörhessenek a Facebook világába. A probléma két oldalról is megragadható. A szülő vagy nem tud gyermeke regisztrációjáról, vagy tud róla, és legrosszabb esetben maga ösztönözte arra, hogy fellépjen az oldalra. A gyermekek akkor titkolóznak a szülők előtt, ha valami nincs rendben velük. Legyen szó bántalmazásról vagy egyszerű csínytevésről, magukba zárkóznak, bizalmat a szülők iránt nemigen táplálnak, így jobbnak látják a titkolózást. Ez nagy veszélyt jelenthet a fiatalokra nézve, mivel így nincs ott a szülő a fiatal felhasználó mögött, nem tudja megvédeni az esetleges zaklatásoktól, internetes trolloktól, akik komoly lelki bántalmazásban részesíthetik az arra fel nem készült gyermekeket. Ha azonban a szülő tud a gyermek regisztrációjáról, tudat alatt azt sugallja a fiatalnak, hogy helyénvaló a hazugság, és nem muszáj mindig igazat mondania. Ha a gyermek elszabadult a Facebookon, már nemigen lehet mit tenni, szabályok hiányában bármit megtehet. Mivel az úgynevezett Lájkok korát éljük, így hamar rájön a gyermek is, szeretne a Lájkvadászok közé tartozni. De kik is ők pontosan? Általában irreálisan sok ismerőssel rendelkeznek, a nap minden órájában megosztanak valamiféle tartalmat, nem ritkán értesülünk életük minden eseményéről. Az életüket Facebookon élők mellett ott vannak azok az emberek, akik imádják mások orra alá dörgölni, milyen anyagi jólétben élnek. Dicsekedni bármivel lehet, tökéletes szerelmi élettel, autóval, luxusnyaralással stb.. Kutatások szerint az efféle felhasználók mind-mind önértékelési problémákkal küzdenek, állandó visszaigazolásra vágynak. De mi velük a probléma? Hogy egy önmagával kevésbé elégedett, és nem lát a Facebook rózsaszín világának díszlete mögé, az könnyen azt hiheti, hogy minden felhasználó élete sokkal jobb, mint az övé. Ez igen nagy frusztrációt okoz, ennek leküzdése érdekében sokan hazudni kényszerülnek. Shaun Higton norvég rendező megragadta egy kisfilmben a Facebook lényegét, műve, a What’s in your mind? magyar felirattal is megtekinthető. 

Instagram

A legtöbben biztosan csatlakoztak már az Instagram csillogó, agyonfilterezett világához. A fotómegosztót nyilvánították 2017-ben a legkárosabb közösségi oldalnak, mivel olyan érzelmeket váltanak ki a fiatalokból, mint a szorongás, magány, depresszió, testképzavar. A Facebookhoz hasonlóan itt is a hazugság és megtévesztés okozza a legtöbb problémát. Az Instagram sajnos nem az élményeink megosztásáról szól, ahogyan azt eleinte hittük, hiszen mára már óriási a verseny a kedvelések és követők számát illetően. Ahogyan a Facebookon, az Instagramon is megjelennek azok a felhasználók, akik előszeretettel lódítanak a tökéletes életről. Sajnos a képek hamisságának mértéke már kontrollálhatatlan, ám pozitívum, hogy egyre több Insta-sztár mutatja meg, mi is rejlik a tökéletes fotók mögött. Fiatal nők gyakran egy egész napig nem esznek, hogy órákon át tartó pózolással elérhessék a tökéletesen lapos hasat, és megtalálják a megfelelő szöget. Sminkmesterek dolgozta arcok köszönnek vissza a leghíresebb sztárok profiljairól, egy-egy beauty-guru pedig képes elmenni odáig, hogy tökéletesen értelmetlen tippeket adjon (például nem egy smink tutorialban használnak hétköznapi tárgyakat az alapozó eloszlatására, lehet az akár egy paprika vagy egy tégla is…). Fényűző luxusvillák, egzotikus utak, véget nem érő partik áradata tódul az arcunkba akár percről percre is. Ez főleg a fiatalok számára veszélyes, mivel a sikeres életet a bulikkal, státusszimbólumokkal és a pénzzel azonosítják, motivációjuk így egészen torz végeredményt feltételez. Sokakat elérhetetlen álmok hajszolására ösztönöz az Instagram, legyen szó akár a tökéletes test eléréséről, vagy az álomautó, álomház, álompár megszerzéséről. Ha nem valósulnak meg az elvárások, ami valljuk be, már a kezdetektől fogva lehetetlen, az állandó csalódottságot, frusztrációt okoz. Nem csoda hát, hogy könnyen kialakulhat a depresszió, a szorongás. A folyamatos irreális elvárások soha meg nem szűnő lánca így lassan megfojtja a felhasználót. Az erről készült kisfilm remekül megmutatja, miként hatnak az emberekre az Instagram képei, illetve mennyire hihető az, amit ott látunk.

Egyéb káros hatások

Számos kutatás témáját képezi az, miként vannak hatással a közösségi oldalak a felhasználóira. A csoportba belevonták a tanárokat, szülőket, orvosokat, még a fiatalokat is. Több tanár például azt állítja, a gyengén teljesítő tanulók a közösségi oldalak miatt nem ösztönözhető jobb eredmény elérésére. A mobilok és számítógépek használata miatt általánosan megfigyelhető a helyesírás és az íráskép romlása. A szociális készségek meggyengülése is megfigyelhető, például az internetes bennszülöttek nehezebben létesítenek kapcsolatot a való életben, illetve érzelmeiket, véleményüket is sokkal korlátozottabban képesek kifejezni. További aggasztó tényező, hogy az önálló véleményformálást is befolyásolják a közösségi tartalmak, hiszen sokan nem merik felvállalni valódi identitásukat, inkább azt hangoztatják, ami az aktuális trendbe belefér. Az internet lehetőséget ad arra, hogy anonim módon fejezzük ki a gondolatainkat, éppen ezért vagyunk sokkal visszafogottabbak a való életben, mint a virtuális térben. A verseny a tökéletességért folytatott harcban lassacskán nem várt méreteket ölt, ami akár generációs eltolódást is előidézhet, például bizonyos „felnőttes dolgok”, mint az öltözködés, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. már egyre kisebb korban is megjelenhet.

0 Tovább

Tippek: Elsősegélynyújtás – tények és tévhitek

Néhány tanács, amiről sokan azt hiszik, működik.

Mire kell figyelni, ha baleset történik?

A legfontosabb, ha azt látod, baleset zajlik a közeledben, hogy őrizd meg a nyugalmad. Sablonosnak hangozhat, ám másodpercek is döntő fontosságúak lehetnek életveszély esetén. Elengedhetetlen a mentők kiértesítése, ám ahhoz, hogy pontosan meg tudd mondani, hol vagy, mi történt, szükséged van az önuralmadra. A helyszín és a történtek ismertetése, a sérültek számának pontos meghatározása, esetlegesen pedig azt is el kell döntened, szükséges-e műszaki mentést kérned. Ezekhez mind hidegvér, és racionális gondolkodás szükséges. A gyakorlott elsősegélynyújtók is kérhetnek segítséget kívülállóktól, ám előfordulhat, hogy egyedül neked van csak lehetőséged segíteni egy bajbajutotton, így nem árt tisztában lenni néhány tévhittel, amik lassacskán beették magukat a köztudatba.

elsősegély tévhit vérzés ájulás mentő egészség

Tévhit: Az égett sebre kenjünk tejfölt/vajat.

Tény: Égés esetén el kell távolítani a beteg szennyezett ruháit, ékszereit. Amilyen gyorsan csak lehet, az égett részt igyekezzünk lehűteni, hogy minél kisebb mértékben károsodjanak a szövetek. Érdemes hideg, folyó víz alá tenni a sérült testrészt, és egészen addig ott tartani, amíg a felület kellően le nem hűl. Az égett sebre szigorúan tilos bármit is kenni, steril fedőkötéssel vagy hűtőkötéssel akadályozható meg a beszennyeződés.

Tévhit: Ha a gyerek félrenyel, az ujjunkkal ki tudjuk szedni a torkán akadt idegentestet.

Tény: Ez egy igen veszélyes művelet, a Vöröskereszt meghatározása szerint csupán akkor szabad belenyúlni a kisgyerek szájába, ha tisztán látjuk az idegentestet, egyéb esetben csupán sérüléseket okozunk, vagy teljesen elzárjuk a légutakat. A megfelelő módszer az, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük, előre döntjük, majd óvatosan többször is ütést mérünk a lapockái közötti szakaszba. Ha az idegentest ezután sem távozik a szervezetből, valószínűsíthető a fulladás, így gondoskodnunk kell a gyermek újraélesztéséről, amíg a mentő ki nem érkezik a helyszínre.

Tévhit: Fejsérülés esetén van ok a pánikra, hiszen rengeteg vért veszít a beteg.

Tény: Egyes esetekben valóban ijedtségre adhat okot egy komolyabb sérülés, ám nem árt tudni, hogy a fejbőr alatt található a legtöbb ér, ezért egy igen kis seb is látványos vérzéshez vezethet. Érdemes megkeresni, honnan szivárog a vér, ez persze hajas fejbőr esetén nem könnyű feladat, majd ezután egy steril gézlapot szorítani a sebre. Körülbelül 10 percen belül eláll a vérzés, ha felületi sérülésről beszélünk. Létezik az úgynevezett sapkakötés, amit az elsősegélynyújtásban járatosak előszeretettel használnak, ám nincs gond akkor sem, ha valaki ezt nem ismeri, hiszen a sebre szorított gézlap bőven elegendő addig, amíg ki nem érkeznek a mentők, vagy nem látja orvos a sebesültet.

Tévhit: Orrvérzés esetén hajtsuk hátra a sérült fejét.

Tény: Orrvérzés esetén igen veszélyes, ha a vér visszafolyik a szervezetbe. Biztosítanunk kell a sérült számára a szabad, átjárható légutakat, ezért orrvérzés esetén fektessük a beteget a hasára, egy henger alakúra összegöngyölt törölközőt pedig tegyünk a homloka alá. A vér így szabadon távozhat anélkül, hogy fennállna a fulladás veszélye. Ebben a nyugalmi állapotban kell hagyni a beteget a mentő kiérkezéséig, vagy addig, amíg a vérzés meg nem szűnik. Az is hatásos módszer, hogyha a beteg előrehajol, orrnyergét szorítva várja, amíg a vérzés nem csillapodik. Ez körülbelül 5-10 percig is eltarthat a vérzés okától függően.

Tévhit: Ha a sérült sokkot kap, rángatózik, ki kell húznunk a nyelvét a szájából, nehogy lenyelje.

Tény: A nyelvet nem lehet lenyelni, csupán a gravitáció miatt a légutak irányába mozdul eszméletvesztés esetén. Rángatózó betegnek tilos a szájába nyúlni, hiszen bármikor megharaphatja az ujjunkat vagy akár a saját nyelvét, a vérző szerv pedig akár fulladáshoz is vezethet. Szintén tilos bármit a beteg szájába tenni, a legokosabb, ha megvárjuk, amíg a roham lezajlik. Tilos a beteget lefogni, lenyomni a földre, az egyetlen, amire ügyelnünk kell, hogy ne kerüljön számára megalázó helyzetbe, például közterületen lekerül a ruhája, illetve ne károsíthassa meg senki például azzal, hogy meglopja.

Tévhit: Átfagyott betegnek adjunk alkoholt, hogy felmelegedjen.

Tény: Az alkohol valóban melegség érzettel tölt el bennünket, ám épp az ellenkezője történik akkor, ha kihűlt betegnek adjuk. Van az italoknak ugyanis egy értágító tulajdonsága, ami annyit tesz, hogy a vért a végtagokba irányítja, ami végzetes kihűléshez vezetnek. Célszerű megvizsgálni, mi okozza a kihűlést, például vizes ruha esetén mindent el kell távolítani az áldozatról, és minél előbb meleg helyre kell vinni. Minden esetben orvosi ellátást kell biztosítani a sérült személy számára, hiszen elképzelhető, hogy maradandó károsodást okozott nála a kihűlés.

Tévhit: Vérzés esetén szorítókötést kell alkalmazni.

Tény: A szorítókötés hosszú évek óta tiltott az elsősegélynyújtásban, ugyanis hatása nem egy embernek okozott maradandó károsodást. A kötés lényege az lenne, hogy elzárja a főbb ereket, ezzel csillapítva a vérzést. A gyakorlatban azonban nem ez történik, mivel csupán a visszerek vérszállítását akadályozza meg, ami azt eredményezi, hogy a vér beáramlik az adott végtagba, ám kifelé már nem tud. A vér pang, súlyosbítva ezzel a vérveszteséget. További ellenérv, hogy az erős szorítás rendkívül roncsoló hatású, ugyanis mind az érfal, mind a szövet megsérül a kötés alkalmazása során. a módszer helyett nyomókötést kell alkalmazni, valamint a sérült tagot a fej fölé kell emelni, artériás vérzés esetén pedig meg kell keresni az artériás nyomópontot, és két ujjal addig nyomni azt, amíg a mentő ki nem érkezik.

Tévhit: Ha valaki egy ünnepségen/tömegben stb. rosszul lesz, le kell ültetni.

Tény: Mikor egy illető elájul, esetleg ájulás közeli állapotba kerül, mindenképp le kell fektetni. Mivel ilyenkor kevés vér áramlik a fejbe, biztosítani kell a megfelelő vérellátást. Ez úgy érhető el, ha az úgynevezett sokkfektetést alkalmazzuk, vagyis a lábakat körülbelül 45 fokos szögben megemeljük. Foghatjuk is, egy szék támlájára is helyezhetjük a végtagokat, a fő, hogy a lábakból a vér újra az agy felé áramoljon. Egészen addig kell így hagyni a beteget, amíg jobban nem érzi magát.

0 Tovább

Tudomány: Biztos, hogy rossz az alkohol?

Az alkohol rossz, vagy mégsem? A válasz egyszerű: mint mindig, tudni kell tartani a mértéket.

Prevenciók millió figyelmeztetnek az alkohol káros hatásaira, a függőség kialakulására. A veszély valós, a nagymennyiségű alkohol roncsolja a szervezetet, rendszeres fogyasztása pedig valóban függőséget alakít ki. De mi a helyzet olyankor, ha valaki csupán egy kis „takarítást” szeretne végezni az emeleten?

A Rochester Egyetem kutatása

Egy maroknyi tudós és sok-sok egér. Így nézhet ki egy átlagos kísérlet a laikusok szerint, a téma ez esetben viszont egészen izgalmas. Feltételezik a kutatók ugyanis, hogy talán hamarosan sikerül rájönni, miként takaríthatók ki a méreganyagok a szervezetből, amelyek akár a súlyos időskori elbutulást is okozzák. A tudósok egereken kísérleteztek, vagyis megpróbálták aláásni azt a hipotézist, miszerint kevés alkohol képes lerombolni a szervezetet. Az eredmény még a kutatókat is meglepte, ugyanis kis mennyiségű alkohol tényleg segíti a szervezetet a mérgek szelektálásakor. Két csoportra osztották a rágcsálókat: az egyik csoport alacsony mennyiségben kapott alkoholt, míg a másik nagymennyiségben és rendszeresen. Míg az első csapat egér funkciói javultak, megfigyelőképességük átlagon felülivé vált, addig a másik csoport egér zavarttá, agresszívvé váltak, ráadásul a mozgásuk is egyre inkább szétesett a kísérlet utolsó stádiumában. Az egereknél tehát jelentkeztek a rendszeres alkoholizálókra jellemző tünetek, azaz az agyi leépülés, a motoros funkciók romlása, hangulatbeli változás valamint a központi idegrendszer nagymértékű roncsolódása.

Az alkoholok pozitív hatásai

Hangsúlyozandó, hogy az alkohol csupán kis mértékben fejti ki a pozitív hatását, rendszeres illetve tetemes adagok esetén káros az emberi szervezetre. Ha például a borról beszélünk, számtalan előnyét lehet felsorolni. Pozitív hatással van a vérkeringésre, kitágítja az ereket, mivel sok rezebatrolt, antioxidánsokat és polifenolt tartalmaz, stabilizálja a vérkeringést. A vesék működését is segíti, mivel a borfogyasztással megelőzhető a vesekő kialakulása, valamint serkenti egy kis mértékben az anyagcserét is. A rum hasonlóan a borhoz, segít az érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében, csökkenti a stroke kockázatát, illetve megfázásos megbetegedés esetén is javallott a fogyasztása. Népi gyógyászatunk legfontosabb eleme, a pálinka sem maradhat ki a sorból. Körülbelül 2 centiliter pálinka egy teáskanál mézzel jó szolgálatot tehet meghűlés vagy gyomorbántalmak esetén. Jó minőségű pálinkával a puffadás és a gyomorégés is elkerülhető, ráadásul további pozitív tulajdonsága, hogy görcsök esetén akár gyógyszereket is helyettesítő görcsoldó hatással bír. Kedvelt ital még hazánkban a sör, ami vízhajtó és nyugtató hatása miatt nem hiányozhat a repertoárból. Ennek az italnak is magas az antioxidáns-tartalma, illetve a test számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz. Ha az alkoholfogyasztást beépítjük az étrendbe, és nagy odafigyeléssel tartjuk a mértéket, azaz röviditaloknál betartjuk a két centilitert, alacsony alkoholtartalmú italoknál a 2-3, maximum 4 decilitert, azzal igen kedvező hatást érhetünk el. Fontos azonban, hogy ne napi szinten fogyasszuk őket, illetve ha mégis becsúszna egy-egy nagyobb italozgatás a hét folyamán, hagyjunk időt a szervezetnek a regenerálódásra, hiszen a rendszeres, kismennyiségű alkoholfogyasztás ugyanolyan káros lehet, mintha nagy dózisban adagolnánk.

Az egészséges életmódhoz elengedhetetlen az alkohol?

Szó sincs róla. A tudósok arra ösztökélnek mindenkit, aki eddig nem építette be az alkoholt az étrendjébe, az ezután se tegye, hiszen több rizikóval jár, mintha gyümölcsökkel és zöldségekkel igyekeznénk elkerülni a fentebb már említett betegségeket. Ha azonban valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, annak a figyelmébe ajánlják, a mértékletesség milyen sok pozitív hatással van a szervezetre. Európa-szerte folynak a kutatások, hogy megállapítsák, miként lehet esetlegesen a gyógyászatba is beleépíteni az alkoholfogyasztást.

Mi történik az aggyal folyamatos alkoholizálás esetén?

A témával a Heidelbergi Egyetem foglalkozott, ahol egészen pontosan azt vizsgálták, mi történik akkor, ha valaki nap, mint nap alkoholos befolyás alatt áll. Normál esetben – függetlenül attól, erős vagy gyenge italról beszélünk – már percek alatt beindulnak a testben a folyamatok. Az alkohol lebontásra kerül, az agy pedig a benne található cukrot használja fel energiaforrásként. Minél nagyobb a vérben az alkohol-koncentráció, annál kisebb az agyat védő kreatiné. Körülbelül 24 óra alatt a test megkezdi a kreatin előállítását, amely ismét képes megfelelően funkcionálni, ezáltal pedig védeni az agyunkat. De mi történik annál, aki e regenerációs folyamat közben ismét alkoholt fogyaszt? A már említett körforgás újból lezajlik, ám ezúttal az agy védelme már jelentősen csökkent, amit tovább rombol a bevitt ital a mennyiségétől függően. A veszély tehát adott, így még a mérsékelt fogyasztás esetében is fennáll a veszély, hogy káros hatásoknak tesszük ki az agyunkat, és megakadályozzuk, hogy megfelelő működési feltételeket biztosíthasson a test saját magának.

0 Tovább
«
123

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook