Lista: A figyelemhiányos betegség 8+1 tünete

Manapság egyre több gyermeket diagnosztizálnak az úgynevezett ADHD (Attention Deficit or Hyperactivity Disorder) betegséggel. A hiperaktivitás vagy figyelemzavar nagymértékben megkeserítheti az adott gyermek életét, ugyanis nem csak magatartásbeli problémákat okoz, hanem ellehetetleníti a beilleszkedést is az adott közösségbe, ami egy kisgyerek számára elengedhetetlen. Az ADHD főként a gyerekeknél fordul elő, körülbelül 10 százalékát érinti az iskolásoknak. Érdekes megfigyelés vezetett a megállapításhoz, miszerint a fiúk esetében háromszor nagyobb kockázatról beszélhetünk, ráadásul őket sokkal nehezebb „kigyógyítani” a betegségből, és akár felnőttkorukban is magukkal vihetik ezt a terhet. Az egész jelenséget úgy kell elképzelni, mintha egy partin ácsorognánk, folyamatosan beszélnének hozzánk, ám mi szinte minden percben máshol járunk, alig fogunk fel valamit a külvilág ingereiből. Így már érthető, miért olyan veszélyes a betegség egyre későbbi felfedezése.

lista figyelemzavar hiperaktivitás adhd gyermek pszichológia figyelem veszélyérzet betegség

A figyelemhiány tünetei

Hogy ne okozzon a betegség maradandó károkat, gyermekünk pedig nyugodt, boldog gyermekkor elé nézzen, a következő tünetekre kell nagyon odafigyelni.

1. A gyermek akaratlanul mocorog

Persze, a kisebbek többet izegnek-mozognak a felnőtteknél, így az egyetlen módszer az, ha a társaihoz képest vizsgáljuk meg a viselkedését. Ha úgy vesszük észre, a gyermek állandóan ficereg, mikor az nem is volna indokolt, aktívabb (hangsúlyozzuk a túlzó mértéket), mint a társai, akkor érdemes további jeleket keresni, esetleg végiggondolni, nem egy traumatikus élmény állhat-e a háttérben.

2. Alig van veszélyérzete

Ez a tünet szintén kevésbé felismerhető, hiszen sok kisgyereknek még fogalma sincs, mi veszélyes, illetve mi nem. Az ADHD-s gyermekeket azonban az átlagnál sokkal több baleset éri, mivel nincsenek tisztában az adott szituáció okozta bajokkal. A figyelemzavaros gyermekek fájdalomküszöbe egyébként sokkal nagyobb, mint a társaiké, ezért van, hogy szinte nem is érdekli, veszélybe sodorja-e magát vagy sem. Láthatjuk, ez a tünet már fizikai károkat is képes okozni, így a szakemberi segítség cseppet sem elhanyagolható még akkor is, ha nem vagyunk biztosak a diagnózisban.

3. Mindig máshol jár

Egy gyerek figyelmét sok esetben nehéz lekötni, ám az iskolában rendszerint minden kis szempár a tanító felé néz. Kivéve a figyelemzavaros diákoké. Ők képtelenek huzamosabb ideig figyelni, állandóan elkalandoznak, máson gondolkodnak, képtelenek felfogni, ami körülöttük történik. Érdekes megfigyelni, hogyha a szülő/tanár külön foglalkozik a diákkal, sokkal tovább fenntartható a figyelme, mintha csoportban ülne, és úgy kellene helytállnia.

4. Meggondolatlanul beszél, illetve cselekszik

Ismét nagy a dilemma, ugyanis a gyermekek kisebb korban nemigen mérlegelik a kimondott szavak súlyát. Vannak, akik ártatlanul képesek elkotyogni egy-egy sértőbb megjegyzést, egy figyelemzavaros gyermek azonban egészen más tészta. Ő szinte sosem mérlegel, kimondja, ami épp az eszébe jut, vagy éppenséggel meg is teszi azt. Ez a tünet kéz a kézben jár a csökkent veszélyérzetével, hiszen meggondolatlanul cselekszik a gyermek, nem érzi a következmények súlyát, így azt sem, ha éppen a saját testi épségét veszélyezteti.

5. Állandóan beszél

A kicsik rengeteget kérdeznek, ám kérdéseik fókuszában megismerési vágyuk áll. A figyelemzavarosok szinte megállás nélkül beszélnek, hol összefüggéstelenül, épp csak azt mondják ki, ami eszükbe jut. A zagyvának tűnő beszéd mögött azonban sok esetben nagy problémák húzódhatnak, így érdemes egy pszichológussal beszéltetni a gyermeket, hogy látszódjon, kusza gondolatai vajon e nehezen kezelhető betegségre utalnak-e.

lista figyelemzavar hiperaktivitás adhd gyermek pszichológia figyelem veszélyérzet betegség

6. Szélsőséges reakciók

Egy kisgyerek képes egyik pillanatról a másikra pánikba esni, hisztizni, sírni, örülni. A figyelemzavarosok esetében is igen széles az emocionális paletta, ám sokszor logikátlannak tűnhet a gyermek válaszreakciója az adott szituációra. Előfordulhat, hogy szélsőséges érzelmei, mint az öröm és bánat túlságosan gyorsan váltják egymást, hogy egyik pillanatról a másikra képes depresszióba esni, vagy hisztérikusan kiabálni, esetleg féktelenül örülni.

7. Túlzó ragaszkodás egyetlen személyhez

Az első bölcsis vagy óvodai napon a kicsiket alig lehet elszakítani a szülőktől, ami egy teljesen érthető reakció, hiszen a gyermek kilép a megszokott otthoni környezetből, és átkerül egy idegenekkel telibe. A figyelemzavarosok még iskolás korban is képesek túlzó mód ragaszkodni egy adott személyhez, csak neki nyílnak meg, állandóan az ő társaságukat keresik. Mivel ők nemigen mérik fel tetteik súlyát, így előfordulhat, hogy a kicsik elszöknek, az adott személy nyomába erednek, ami nem megfelelő felügyelet mellett igen veszélyes lehet. A figyelemzavarosok nagy figyelmet igényelnek, így akár ezzel a cselekedettel is pusztán fel akarják kelteni az adott személy érdeklődését maguk iránt.

8. Mozgási nehézségek

Nem feltétlenül jelentkezik mindig ez a tünet, ám igen árulkodó lehet azoknál, akiknél tapasztalható. A figyelemzavaros gyermekek sokkal csúnyábban írnak az átlagnál, az íróeszközt is furcsán foghatják, az ügyességi játékokban nem kiemelkedőek, sőt, problémáik is akadhatnak a koordinációval. Az a kisgyerek, aki viszonylag későn tanulja meg bekötni a cipőfűzőjét, mivel például állandóan rossz felé hurkol, az vélhetően figyelemzavaros.

+1 Képtelen kivárni a sorát

A figyelemzavarosok erőszakosak, szinte zsarnoki módon viselkednek. Ha nem rájuk kerül a sor, képesek félbeszakítani például egy tanórát, bekiabálnak, hisztérikusan követelik maguknak a figyelmet. Kisebb társaikat félrelökhetik, sorban állásnál furakodhatnak, szinte képtelenek betartani a szabályokat, instrukciókat. Megfigyelhető, ha nem a terveik szerint mennek a dolgok, nagymértékű agresszióval reagálnak.

 

0 Tovább

Sokkoló: A legbizarrabb mentális betegségek

Az agyunk az egyik legbonyolultabb szervünk, számos területét még nem fedezte fel teljes mértékben a tudomány. Ha azonban ez az igen összetett szerkezet meghibásodik, azaz mentális betegségek alakulnak ki, óriási körültekintést igényel a gyógyításuk. Egyes esetekben sajnos nem kezelhető kórról beszélünk, máshol pedig olyan bizarr esetekkel találkozni, hogy inkább messziről elkerülnénk az ilyen problémákkal küszködőket. Lássuk, mik a legbizarrabb mentális betegségek!

Koro

A koro igen érdekes betegség, Ázsiában számoltak be a legtöbb betegről. A koroban szenvedők úgy hiszik, nemi szerveik kóros zsugorodásnak indulnak, e félelemből adódó pánikszerű viselkedést takarja a betegség neve. Az észlelések teljes mértékben képzeltek, a nők leginkább a mellbimbók mellekbe történő visszahúzódásáról számolnak be, míg a férfiak a pénisz megrövidüléséről vagy az izomzat elsorvadásáról beszélnek. Talán nem tűnhet veszélyesnek, mégis komoly gondokat okozhat a betegség, ugyanis a zavart páciensek nem egyszer segédeszközökkel próbálták meg a helyükön tartani a nemi szerveiket. Fogóval, csipeszre aggatott súlyokkal terhelték a testüket, ami értelemszerűen súlyos károkat okozott a betegeknél. A koro futótűzszerű terjedésének az oka a nemi szervekről kialakított hiányos ismeretekből, önbizalomhiányból, traumákból illetve enyhébb skizofréniából adódik, ugyanis nem egy betegnél figyeltek meg hallucinációt. A pszichoterápia nagy segítséget nyújt a pácienseknek, ám azok számára sokkal több időbe telik a gyógyulás, akiknél akár évekig is eltarthat a koro. A hallucináció ugyanis nem tart tovább néhány percnél esetleg napnál.

Klinikai lycantropia

Megvan mindenkinek, mi történik egy valamirevaló vérfarkasos filmben? A főszereplőt megharapják, ő pedig acsarkodva, kínok közt átváltozik. Nos, talán sokan nem tudják, de a középkori farkasember históriák valamilyen szinten a valóságon alapulnak. A klinikai lycantropiában, azaz farkasemberségben szenvedők azt hiszik magukról, állatok. Ez egy igen ritka, skizofréniához hasonló pszichológiai megbetegedés, ami már időszámításunk előtti időkben is ismeretes volt. Ugyan a farkasember mítoszára eleinte a hypertrichosist adták magyarázatul, ami az ember kóros szőrösödését jelenti, újabb kutatások szerint elképzelhető, hogy egyes emberek valóban elhitték magukról, hogy állatok. A kutatók igaz még nem jöttek rá, hogy önálló betegségről vagy csak egy másik betegség „mellékhatásáról” van-e szó, ám a klinikai lycantropia során az egyén halántéklebenyének működése vélhetően valamiért sérül, így igen élénk hallucinációk kezdik gyötörni. Gyakori tünet, hogy a beteg képtelen a beszédre, morgásszerű hangokat kezd el kiadni, mozgása pedig a képzelt állatéhoz válik hasonlatossá. Szerencsére ez a betegség orvosolható, gyógyszeres kúra és terápia mellett meggátolható, hogy az illető „átváltozzon”, így az ezüstgolyót nyugodtan otthon lehet hagyni.

Autophagia

Azaz önevés egy rendkívül brutális tünete lehet komolyabb pszichológiai betegségeknek. Az ember több mentális zavar esetén is hajlamos az önpusztításra, ez megnyilvánulhat öncsonkítás, hajtépés vagy végtag amputáció során, ám az autophagia szó szerinti elfogyasztását jelenti a saját testünknek. Kis mértékben mi is megtesszük nap mint nap, hiszen sokan a körmüket, körömágyukat, szájukat rágják, sőt a vérző sebeinket is gyakran megnyaljuk. Az autophagiától szenvedő betegek gyakran éreznek óriási feszültséget, agressziót, ám az öncsonkítás során eufóriát, kielégülést élnek át. Az öncsonkítás több formája is megjelenhet a fő betegség súlyosságától függően. Valaki csupán kisebb sebeket okoz magának, mások azonban akár képesek darabokat is kiharapni saját magukból. Vizsgálatok során patkányokon figyelték meg, hogy  amelyikeknél gerincvelő vagy perifériás ideg sérülés állt fenn, azok a rágcsálók a lábujjaik tisztításakor nem csupán a körmeiket, hanem a lábujjaikat is lerágták. A kutatók keserű ízű anyagokkal kezelték a sérült végtagokat, így a patkányok akár 2-3 hétre is felhagytak az öncsonkítással.

Idegenkéz–szindróma

Más szóval szellemkéz–szindróma egy horrorfilmbe illő betegség, ez esetben ugyanis az illető egyik keze vagy lába teljesen más mozgást végez, mint amit kellene. A beteg úgy érzi, elvesztette a hatalmat a végtagja felett, amely minden páros végtaggal történő cselekvéskor (pl. cipekedéskor, gombolkozáskor) jelentkezik. Ilyenkor az egyik kéz meggátolja a másik kéz hatékony munkáját, például görcsösen összerándul vagy levitáló, lebegő mozgást végez. Talán nevetségesen hangzik, ám feljegyeztek a kutatók olyan esetet, amikor a kéz meg akarta fojtani a saját gazdáját. Ha mindez nem volna épp elég rémisztő, olyan, mintha a végtag öntudatra ébredt volna, ugyanis ha az egyik kéz csinál valamit, pl. rámutat egy kiválasztott tárgyra, szinte biztos, hogy a másik kéz megváltoztatja a döntést, és másik dolog felé mutat. Epilepsziás műtétkor, mikor az agy jobb és bal féltekéje jelentősen elkülönül egymástól, agyvérzéskor, agysérüléskor alakulhat ki ez az igen ijesztő szindróma.  Érdekesség, hogy sokáig azt hitték az orvosok, a Parkinson–kór állhat a betegség hátterében, így több beteget is félrekezeltek.

Pica

A pica egy nagyon nagy bajokat okozó evészavar, amikor a beteg képtelen ellenállni valamely nem fogyasztható tárgynak. A páciens tisztában van vele, hogy az adott dolog nem ehető, ám mégis megkóstolja újra és újra. Gyermekek körében igen elterjedt betegségről van szó, hátterében pedig valamilyen trauma vagy stressz forrás állhat. Kisebbeknél gyakori kiváltó ok lehet a bántalmazás, költözés, elhanyagoltság érzése. Talán nem vesszük komolyan a tüneteket, hiszen a gyerekek majdnem mindent megkóstolnak, azonban aggodalomra adhat okot a homok, kréta, fű, szappan, ragasztó stb. evése. A káros vegyi anyagok mellett egy étkezési rendellenesség tartós kialakulása is fenyegető tény, ráadásul nem egy picás beteg viselkedése is megváltozik. Agressziót, feltűnési viszketegséget, hajtépést, addigi viselkedésbeli változást is előidézhet. A pica nem igényel gyógyszeres kezelést, sőt gyakran orvosi beavatkozást sem, ám a múlni nem akaró evési kényszer mindenképp megkívánja egy szakember beavatkozását.

Cotard–szindróma

Ez az egyik legritkább mentális betegség, ám valójában talán a legbizarrabb is. A Cotard, más néven élőhalott–szindrómában szenvedők azt hiszik, hogy halottak. Kissé paradox létállapot ez, ugyanis a betegek egyetlen megoldásnak az öngyilkosságot látják. Lévén, hogy holtnak hiszik magukat, azt gondolják, örökké „élnek”. Gyakori tünetként betársul a depresszió, zavarodottság, megváltozott emlékezési képességek, orientációs zavarok, kép hallucinációk, ízlelés és szaglási képzelgések. A Cotard–szindrómások gyakran azt érzik, testük rohad, az általuk elfogyasztott étel pedig az ürülékhez hasonlatos. Általában a szorongásos megbetegedések vezetnek ehhez az igen ritka mentális zavarhoz, a beteg elveszíti önkifejező képességét, máshogy éli meg a valóságot, mint amilyen, ez pedig még tovább mélyíti benne a gondolatot, hogy valami nincs rendben vele. A szindróma kialakulásának ritkán vannak előjelei, a betegeknél hirtelen alakul ki, kezelésükkor pedig legalább olyan váratlanul is múlik el.

0 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook