Tudomány: Biztos, hogy rossz az alkohol?

Az alkohol rossz, vagy mégsem? A válasz egyszerű: mint mindig, tudni kell tartani a mértéket.

Prevenciók millió figyelmeztetnek az alkohol káros hatásaira, a függőség kialakulására. A veszély valós, a nagymennyiségű alkohol roncsolja a szervezetet, rendszeres fogyasztása pedig valóban függőséget alakít ki. De mi a helyzet olyankor, ha valaki csupán egy kis "takarítást" szeretne végezni az emeleten?

egészség alkohol függőség tudomány mértékletesség rák megelőzés

0 Tovább

Tudomány: Mindent tudsz a függőségről?

Egy érdekes elmélet látott napvilágot, ami gyakorlatilag alapjaiban változtatja meg a függőségről kialakult nézeteinket. Lehetséges, hogy ez idáig mindent rosszul gondoltunk?

Mi okozza a függőséget?

Először buta kérdésnek tűnhet, hiszen egyöntetűen azt felelhetjük, a függőség tárgya okozza a függőséget. Vegyük példának a tudatmódosító szereket. Bizonyára mindenkit óva intettek legalább egyszer az életben, hogy idegenektől sose fogadjunk el italt, hogy a poharunkat egy szórakozóhelyen ne hagyjuk sehol őrizetlenül, mivel bármit beletehetnek. Elég egy korty, és máris megvan a baj. Ha a test 20 napig állandó drogadagolásnak van kitéve, a szervezet a 21. napon már kívánni kezdi a szert. Ennek oka a drogban található kémiai anyagoknak köszönhető. E nehezen szabályozható, beteges tudatállapotot hívjuk függőségnek. A kérdés, hogy helyesek-e a vélekedéseink, adott. Egy kutatócsoport azonban egyértelműen megcáfolta a laikusok elméletét a függőségről.

egészség mentális függőség drog heroin kokain szociális háló pszichológia tudomány

Egy érdekes kísérlet eredménye

Első ízben vizsgáljuk meg, mi történik, ha eltörjük a combcsontunkat, és bemegyünk vele a kórházba! Egy gyors röntgen után az orvos diamorfint fog adni, hogy csökkentse a fájdalmat. Mi az a diamorfin? Egy erős fájdalomcsillapító, ismertebb nevén: heroin. A kényelmesebb gyógyulás érdekében hetekig szednünk kell. Az egészségügyben használatos diamorfin sokkal erősebb, mint az utcán kapható heroin, hiszen nincs más kémiai anyaggal dúsítva. A huzamosabb időn keresztült adagolt gyógyszer hatására valóban kialakul függőség a betegek között, ám ez körülbelül néhány nap alatt elmúlik. Mi történik akkor valójában? A kérdés több szempontból is nagyon érdekes, hiszen a függőségről kialakított elméletünk alapján a bolygó lakosságának majdnem egészének heroin függőnek kellene lennie, ez mégsincs így. Egyes kutatókat gondolkodóba ejtett ez a tény, így kísérletezésbe kezdtek. Az elméleti része nagyon egyszerű: adott egy ketrec, egy patkány és két önitató. Az egyikbe heroinnal vagy kokainnal dúsított vizet tettek, a másikba pedig nem. Minden egyes kísérlet végén ugyanaz az eredmény született, a patkány függője lett a drogoknak. Egyre többet és többet ivott egészen addig, amíg el nem pusztult. Prof. Bruce Alexander észrevett egy érdekes összefüggést az esetek között. A patkányok mindegyik kísérletben egyedül voltak a ketrecben, így nem tudtak mást csinálni, mint a droghoz nyúlni. A pszichológus javaslatára a kutatók némileg változtattak a kísérlet körülményein. Megépítettek egy patkányok számára ideális környezetet. Játékokkal, búvóhelyekkel töltötték fel a ketrecet, és ezúttal nem egy patkányt helyeztek a ketrecbe, hanem legalább két-két párt hímekből és nőstényekből, így szaporodni is tudtak. Ezután ismét behelyezték a ketrecbe a droggal töltött vizet illetve a drogmenteset is. Az eredmény meglepő volt, a heroint és kokaint tartalmazó víz nem volt rossz hatással a patkányokra, nem adagolták túl magukat, és nem jelentkeztek náluk az elvonási tünetek sem. E felfedezés buzdította arra a kutatókat, hogy ne csak patkányokon, hanem embereken is megvizsgálják a drogok hatásait. Első ízben a háborúban résztvevő katonák egészségügyi állapotát vették górcső alá. Mivel a katonák 20 százaléka a szolgálati idő alatt fogyaszt heroint a stressz csökkentése végett, ők lettek az elsődleges célcsoport. E heroin fogyasztók közül egy sem ment rehabilitációra, nem vettek részt semmilyen elvonókúrán, mégis 95 százalékuk felhagyott a szerek használatával a hazatérésüket követően. Ha ismét megvizsgáljuk az első kijelentésünket, miszerint a függőség tárgya által válunk függőkké, tévedünk, ugyanis sem a patkányok, sem a katonák esetében nem ez történt. Hol van mégis a kapcsolódási pont? Prof. Alexander erre is választ adott. A katonák esetében egy szörnyen nyomasztó élményről beszélünk, állandó stressz, fáradtság és ingerlékenység jellemzi az embereket. A gyilkosság illetve az áldozattá válás gondolata nagy nyomást fektet a katonákra, akik heroin adagolással oldották ezt. Ezen a ponton párhuzamot vonhatunk a magányos patkánnyal, hiszen búvóhelyek és társak hiányában szintén nagy frusztrációt kellett elszenvednie az állatnak. A hazatérő katonák a család és barátok biztonságos körében már nem szorultak tudatmódosító szerek használatára, így függőségük tárgyára egyáltalán nem volt szükség. Ebben az esetben a patkányokkal végzett kísérlet második formájához hasonló dolog történt.

egészség mentális függőség drog heroin kokain szociális háló pszichológia tudomány

A konklúzió

Prof. Alexander szerint a függőségről nem a szer, hanem a ketrec tehet. Egy megfelelően kondicionált személy esetében sokkal kisebb valószínűséggel alakul ki a függőség, mint egy magával és az életével elégedetlen, szorult helyzetben lévő társánál. „Az ember a kezdetek óta társas lény, a kiegyensúlyozott élethez elengedhetetlenek az őt körülvevő személyek. Ettől válik egészségessé. Ha valaki traumatizált, izolált környezetben él vagy nem megfelelő életkörülmények között, egy olyan pótcselekvés után fog nézni, ami boldoggá teszi. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tudatmódosító szerekkel él. Függője lehetünk az evésnek, a közösségi oldalak böngészésének, de akár még a pornográf tartalmak rendszeres látogatásának is.” – írja a professzor. A függőség kialakulásáról tulajdonképpen az emberi természet tehet. További kutatások eredményei is érdekes változásokat hozhatnak a rehabilitációs intézmények számára. Pszichiáterek kutatták ugyanis, hogy az életterek megváltozásával számtalan lehetőség adódik arra, hogy izoláljuk saját magunkat, ezáltal lehetőséget teremtsünk magunknak a függőség kialakulására. Vizsgálat alá estek az amerikai háztartások. A vizsgálati szempontok közé tartozott például az ingatlanok nagysága, a szobák elosztása illetve a különböző szórakoztató elektronikai berendezések száma. Az eredmény döbbenetes: mivel nőttön-nő az amerikai ingatlanok alapterülete, így sokkal nagyobbak a kihasználatlan, üres terek. Az egy főre jutó szobák száma is indokolatlanul magas eredményt mutat, ráadásul egy átlagos amerikai háztartásban legalább 3 televízió vagy más szórakoztató elektronikai eszköz is megtalálható. Mindezekből arra következtetnek a kutatók, hogy a családtagok észrevétlenül távolodnak el egymástól, és pótolják a személyes kapcsolatokat mással, például számítógépezéssel vagy TV nézéssel. Az otthonokon kívül az amerikaiakra ható szociális ingereket is vizsgálták. A kutatás újabb döbbenetes tényeket mutat: az iskolában elszenvedett atrocitások, a közösségi média nyomása, az állandó versengés a diákok és munkatársak között 60 százalékkal megnövelik a függőségre hajlamos személyek számát. Ilyen nyomasztó eredmények birtokában világossá válik, hogy javítani kell az életkörülményeinken, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szociális kapcsolataink ápolására, és kénytelenek vagyunk kizárni a zavaró tényezőket, ha kiegyensúlyozott, függőségmentes életet szeretnénk élni.

2 Tovább

Extrém: A legundorítóbb szenvedélybetegségek

Ha a függőségről van szó, sokaknak a kábítószer, az alkohol, a cigaretta ugrik be elsőnek. Nem is gondolnák, hogy léteznek egészen megdöbbentő, sőt olykor már kifejezetten undorítónak mondható szenvedélybetegségek.

egészség mentális függőség szenvedélybetegség trauma gyász depresszió kényszer extrém

0 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (16),tippek (6),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),lista (5),tudomány (5),alvás (4), (4),megosztó (3),függőség (3),gyermek (3),depresszió (3),sokkoló (3),lélektan (3),betegség (2),facebook (2),munka (2),hormon (2),veszély (2),félelem (2),tévhit (2),stressz (2),hamis (1),igaz (1),bénulás (1),mentális betegség (1),logó (1),hallucináció (1),szellemek (1),alvásparalízis (1),mérgező szülő (1),tünetek (1),pozitív (1),negatív (1),rosszkedv (1),fóbia (1),bizarr (1),érdekességek (1),kvíz (1),memória (1),bántalmazás (1),érdekesség (1),kockázat (1),agytorna (1),horror (1),test (1),medúza (1),szeretet (1),bizalom (1),példakép (1),vér (1),cukor (1),mosás (1),csatorna (1),fürdés (1),higiénia (1),középkor (1),mentális egészség (1),gyereknevelés (1),munkaidő (1),horrorfilm (1),zavar (1),önpusztítás (1),zombi (1),gyilkosság (1),adrenalin (1),figyelem (1),veszélyérzet (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),figyelemzavar (1),farkasember (1),megelőzés (1),átverés (1),objektofilia (1),emlék (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),szexualitás (1),szerelem (1),agyműködés (1),zöldség (1),gyümölcs (1),agyserkentő (1),módszer (1),szociális háló (1),kényszer (1),extrém (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),kimerültség (1),jelek (1),kokain (1),heroin (1),drog (1),elhízás (1),képek (1),megosztás (1),rák (1),elsősegély (1),mértékletesség (1),alkohol (1),gerincfájás (1),vérzés (1),ájulás (1),segítség (1),instagram (1),közösségi oldal (1),mentő (1),horkolás (1),fájdalom (1),dejavu (1),kontroll (1),felejtés (1),harc (1),demencia (1),multiverzum (1),elmélet (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),ASMR (1),járókelő effektus (1)

Facebook