Megosztó: ASMR – miért élvezzük, hogy emberek suttognak a fülünkbe?

Az ASMR műfaja igen megosztó, sokan szeretik, sokan pedig valami egészen beteg és perverz dolognak tartják. De mi is az igazság? Tegyünk rendet az ASMR háza táján!

Mi az az ASMR?

A rövidítés az angol Autonomous Sensory Meridian Response kifejezésből ered, amit magyarra úgy fordíthatnánk le, hogy autonóm szenzoros és idegi válasz, de ez még mindig túl bonyolultan hangzik. Az ASMR jelenségével foglalkozó kutatók úgy definiálják az eseményt, hogy adott egy nagyon specifikus hang vagy vizuális élmény, ami egy mélyen pihentető, végtelenül megnyugtató, kellemes érzést vált ki. Dr. Richard Craig, az ASMR jelenség jeles kutatója szerint igen nehéz megfogalmazni, mi is történik pontosan, mikor az esemény végbemegy. „Az ASMR nagyon összetett, nehezen kibogozható fogalom. Úgy kell elképzelni, hogy bizonyos ingerekre, mint egy kellemes hang, látvány, illat vagy textúra, az agy mintha elzsibbasztaná önmagát. Egy kellemes bizsergés indul ki a tarkó irányából, ami végigfut a gerincoszlopon, majd kiterjed a végtagokra. Igazából ahhoz tudnám hasonlítani, mikor valaki lúdbőrzik egy számára kedvelt zenétől.” – magyarázza a tudós.

Hol lehet találkozni ezzel?

A kérdés abszolút ésszerű, a válasz pedig meglepő. Talán sokan nem tudják, de az egyik legnagyobb megosztó, a YouTube igen nagymennyiségű ASMR tartalmú videót tesz elérhetővé. Mivel a legkülönfélébb ingerek váltják ki a jóleső érzést, például a fodrászat hangjai, rajzolás, festés, ollóval dolgozás, suttogás, evés stb., így végtelen számú lehetőség adódik azok számára, akik szeretnének kikapcsolódni. Hogy mindenki számára világos legyen, mi is az az ASMR, lássunk végre néhány videót is! Az ASMR videóknak rengeteg fajtája van, így szinte bármit ír be a lelkes néző a keresőbe, egészen biztos, hogy találni fog valamilyen anyagot. Fontos, ha ASMR videót nézünk, mindig fül– vagy fejhallgatót használjunk!

Az egyik legkeresettebb műfaj a témában az úgynevezett suttogós ASMR. Ilyenkor a videó készítője leül a kamera elé, és közvetlen közelről kezd el suttogni, hol a jobb, hol a bal fülünkben halljuk ezt. Ezekből a videókból szerepjáték szerint is válogathatunk, befeküdhetünk egy orvosi vizsgálatra, vagy éppen egy műhelybe is, ahol robotokként élhetjük át, ahogy karbantartást végeznek rajtunk.

Kedvelt videó az olyan is, ahol nem sok beszédet hallani, hiszen a fókusz inkább a tárgyak megérintésének hangján van. Szinte a létező összes dologról találni ASMR videót, az alábbin papír-íróeszközök hangjait hallhatjuk.

Meglepő lehet, sokan az evéskor hallható hangokat is élvezik. A fog alatt zúzódó étel, a kortyok, a ropogós ételek hangja nyugtatóan hatnak egyesekre. Mint a többi videóformából, ebből is többféle van, vannak kifejezetten ropogós ételekre specializálódottak, illetve akadnak kimondottan sikamlós, nyúlós ételekkel foglalkozó videók is.

Van ennek bármi szexuális tartalma?

Elméletileg szó sincs olyasmiről, hogy az ASMR-nak bármiféle szexuális tartalma lenne. Persze, mint minden médiatartalmat, szexuális töltettel sokkal vonzóbbá lehet tenni. Számos szerepjátékos videó fókuszál előszeretettel a testiségre, ám valójában az ASMR videók elsőszámú célja a relaxáció. A laikusok gyakran agyi orgazmusnak nevezik azt a kellemes bizsergést, amit kiváltanak a videók, ám valójában ez a megnevezés nem éppen helyes, mivel máris valamiféle szexuális tartalmat kölcsönös az amúgy teljesen ártalmatlan videóknak.

Az ASMR, mint gyógyeszköz

Egyelőre még csak kísérleti stádiumban van a dolog, ám több megfigyelés is arra enged következtetni, hogy érdemes foglalkozni a jelenséggel. A rendszeres ASMR-videó nézők azt vallották, mindig lefekvés előttre időzítik egy-egy tartalom megtekintését, mivel stressz oldó hatása miatt segíti a könnyű elalvást. Még nem bizonyított tény, de az ASMR kedvelők körében megfigyelték, hogy a kellemes érzést kiváltó videók nézése közben 80%-kal csökkent a fájdalom, legyen szó egyszerű fejfájásról vagy bármilyen más, például gyulladás okozta gyötrelemről. Nem egyértelmű, mi történik az agyban ilyenkor, de vélhetően endorfin, oxitocin és szerotonin szabadul fel. „Újszülöttként és később kisgyermekként is a szülők érintése a legfontosabb stressz oldó forrás. Elképzelhető, hogy az ASMR kedvelőinek megmaradtak ezek a mások számára rég elfeledett válaszreakciók, ezért éreznek jóleső, felszabadító hatást, mikor megnyugtató inger éri őket.” – magyarázta dr. Craig. Gyakorlatilag minden ASMR videóban ugyanazok a panelek figyelhetők meg, a szerepjátékkor állandó kontaktusban „lehetünk” a videó készítővel, gondoskodnak rólunk, „megérintenek” minket, a suttogós videókban gyakorta operálnak a d, t, b, p, g, k hangokkal, ha pedig látszik az illető arca, az kedvesen mosolyog a nézőkre. Ezek mind-mind tudat alatt beindítanak különféle folyamatokat, amik vélhetően együttesen indukálják a bizsergető érzést.

Mi a helyzet veled?

Ha nem éreztél semmit a videók nézése közben, nem kell megijedned, hiszen a kellemes érzés nem mindenkinél szabadul fel az ASMR videók hatására. Sokan vannak ugyanis, akik „immunisak” az efféle videókra, sőt, kisebb ellenérzést vált ki belőlük, mivel nem értik, mi célból készültek. Dr. Craig azt javasolja, érdemes minél több ilyen videóba belepillantani, nyugodt, csendes környezetet teremteni, hiszen nem eldöntött tény, hogy vannak, akik képesek átélni az ASMR okozta relaxációt, illetve hogy vannak, akik erre képtelenek.

0 Tovább

Megosztó: Megvan, mitől van a déja-vu?

„Hm, ez mintha már megtörtént volna egyszer” – érezhetik sokan egy adott pillanatban. Az agy mintha elzsibbadna, az ismerős emlékképek pedig egy pillanat alatt elárasztják az elmét. Ilyen, mikor déja-vuja van valakinek. De mi is ez pontosan?

A déja-vuról általában

Sok nézet terjedt el arról, vajon mi is ez a jelenség pontosan. Ahány foglalkozáskör, annyi magyarázat, kapcsolják az agyi tevékenységekhez, a jövőlátáshoz, sőt a lélekvándorlást is magyarázatul adták már. A déja-vu, más néven paramnézia egy olyan jelenség, amely során egy aktuális helyzetet úgy élünk meg, mintha az egyszer már lejátszódott volna előttünk. Egy különös, agyat bizsergető érzés játszódik le ilyenkor a testben, amit bármikor visszaidézhetünk, a későbbiekben azonban nem mindig emlékszünk arra, pontosan mi váltotta ki. A kutatók ezért is nem tekintenek valós emlékként a déja-vu során felidézett eseményekre, a kutatások pedig megindultak, hogy rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a különös érzetet. A déja-vu elméletét körülbelül az 1980-as évek végén alkották meg, itt elkülönítettek négyféle esetet: a mágiából fakadó folyamatokat, az előhívásból fakadó folyamatokat, a neurológiai folyamatokat és az emlékezési folyamatok által indukált folyamatokat. A szakirodalom rengetegféle megoldást kínál, és sok elképzelést tart abszolút kizárhatónak. Lássuk, mik is ezek pontosan!

dejavu megosztó agy kontroll multiverzum elmélet

A lélekvándorlás

Spirituális oldalról közelítve logikusnak tűnhet, hogy a semmiből előtűnő emlékfoszlányokat a lélekvándorlásnak tudjuk be. E nézetet osztók szerint a déja-vu során előző életünk apró, még megmaradt emlékfoszlányai idéződnek fel, ezért tűnik megtörténtnek az, amiről pontosan tudjuk, hogy még nem következett be sosem. E jelenség a déja-vu felfogások közül a mágikus folyamatokhoz köthetők, egészen pontosan a prekognícióhoz. A prekogníció szó szerint tudatelőttiséget jelent, ami előfeltételez egy már meglévő emléket egy előző életből, és ahogy arról már szó volt, a déja-vu alanya ezt a foszlányt idézi fel. Manapság ez a nézet majdnem teljes mértékben tagadott, csupán a spirituális beállítottságúak vélik elfogadottnak.

Idegpályák okozta eltérések

Ez az elmélet körülbelül a 19. században volt népszerű, ám sokan még ma is ennek tudják be ezt a különös jelenséget. A Texasi Egyetem Egészségügyi Karának neves professzora, dr. Hook arra világított rá, akad sokkal tudományosabb magyarázata a déja-vunak. Mivel a beérkező ingerek különböző idegpályákon keresztül futnak az agyban, előfordulhat, hogy olykor „fennakadás” történik. A magyarázat végtelenül egyszerű: mikor látunk valamit, az információk egyidőben indulnak meg az agykéreg különféle területeire, és általában egy időben is érnek oda. Az egyik útvonalon haladó információ tulajdonképpen az agy „feldolgozó központjába” kerül, a másik pedig az „emlékeket tárolóéba”. Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben az agy előbb raktározza el az emléket, semmint feldolgozza a látványt, ezért hökkenhetünk meg, hogy egy adott esemény már megtörtént velünk, mikor pontosan tudjuk, hogy nem.

dejavu megosztó agy kontroll multiverzum elmélet

Az agy ellenőrzi magát

Akárcsak a számítógép víruskeresői, a déja-vu bekövetkeztekor az agy is lefuttat egy önellenőrzést. Egy kutatás szerint, ha egy témán belül többféle kifejezést mondunk el kísérleti alanyok jelenlétében, és gondosan kerüljük azt az adott szót, előidézhető a déja-vu érzés. Például ha a kifejezésünk a gyümölcs, majd ennek kimondása nélkül sorolunk fel gyümölcs neveket. Később, ha megkérdezzük az alanyoktól, elhangzott-e bármilyen „gy” betűs szó, igen nagy százalékban fogják azt válaszolni, igen, a gyümölcs volt, ekkor pedig megtörténik a déja-vu érzés. (Nem kell hangsúlyozni, hogy ez a kísérlet laboratóriumi körülményeket igényel, valamint pszichológiában jártas tudósok jelenlétét.) MRI vizsgálatok szerint ez az ellenőrző tevékenység a frontális agyi területeket érinti. Ez tulajdonképpen egyfajta válaszreakció az agy részéről, amely a felmerülő problémákat igyekszik korrigálni, majd ellenőrizni, hogy a megoldás hasznos-e.

Alternatív univerzumok

Egy kicsit merész teória, leginkább egy ütős sci-fibe illene, mégis előrukkolt vele egy ázsiai tudós, aki szerint a déja-vu nem más, mint hiba a Mátrixban. A multiuniverzum lényege, hogy párhuzamos valóságok léteznek egymás mellett, és az ezek közti átcsúszást érzékeljük, mikor déja-vunk van. Ez az elmélet persze a tudományos berkekben nem örvend nagy népszerűséget, ám számos rendezőt és producert ihletett meg, és vett rá arra, hogy filmet készítsenek belőle. Mindenesetre félelmetes belegondolnunk, hogy bármit cselekszünk, végtelen számú alternatívája létezik más-más univerzumokban.

0 Tovább

Megosztó: Hagyod, hogy átverjelek? – a Mandela-effektus

Előfordult már veled, hogy szentül meg voltál győződve róla, hogy valamit száz százalékosan biztosra tudsz, és mégsem így történt? Vajon az agyunk űz ilyenkor tréfát velünk, vagy egy sokkal ijesztőbb dolog áll a háttérben?

A Mandela-effektus

Ugyan nem egy tudományosan bebizonyított tényről van szó, mégis érdekes jelenség ütötte fel a fejét nemrégiben. A valóban megdöbbentő pedig, hogy világméretűen. Egy konteókat gyártó blog kezdett el először foglalkozni a témával, ami Nelson Mandela nevéhez fűződik. A történet röviden annyi, hogy a dél-afrikai elnök halálával kapcsolatban a legtöbb ember ugyanazt állítja. Börtönbüntetésének letöltése után meghalt, és a nyolcvanas évek végén felesége búcsúztatta a temetésén. Elsőre nem tűnik problémásnak a kijelentés, épp csak annyi vele a gond, hogy Nelson Mandela 2013-ban halt meg, és ekkor is temették el. Óriási tömegről beszélünk, mikor azt mondjuk, sokan tévednek a temetés részleteit illetően. A szám olyannyira ijesztő, hogy önjelölt bloggerek és Youtube videósok kezdtek foglalkozni a témával. Egyre több kérdés kapcsán derült ki az, hogy mindenki rosszul emlékszik a részletekre. Azt hiszed, te kivétel vagy? Teszteld le a tudásod!  

1. A sötét oldal hatalma

Ugye emlékszel a Star Wars széria legikonikusabb mondatára? Luke, én vagyok az apád! Kinek is a szájából hangzott el? Darth Vader talán? Nos, ha heves bólogatásba kezdtél, ki kell, hogy ábrándítsalak, ez a mondat nem hangzott el a filmben. Ebben a formájában legalábbis biztosan nem. Helyesen „Nem, én vagyok az apád”, így hangzik az idézet. Érdekes, hogy a köztudatban a hibás forma maradt meg, holott egy szinkronváltozatban sem hangzik el Luke neve.

2. Nem minden arany, ami fénylik

Időzzünk még egy kicsit a Star Wars univerzumban, hiszen újabb érdekesség kapcsolódik a sorozathoz. Ezúttal a feladat még egyszerűbb, mint az előző alkalommal, képzeld magad elé C-3PO-t! Emlékszel rá, melyik testrésze más színű, mint az arany borítása? Ha a vörös karra gondolsz, nem jársz messze az igazságtól, ám érdemes egy kicsit lentebb keresni a megoldást. A rajongók 90 százaléka ugyanis még sosem vette észre, hogy 3PO egyik lába nem arany, hanem ezüstszínű. Ezzel a ténnyel még a relikviákat gyártók sem voltak mindig tisztában, hiszen nem egy teljesen aranyszínű 3PO-t dobtak piacra anélkül, hogy feltűnt volna bárkinek is a baki. A nézők mentségére szóljon, hogy 3PO gyakran R2 takarásában állt, így nehéz lett volna azonnal kiszúrni a turpisságot.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

3. Egy igazi gentleman

Talán mindenki előtt felsejlik a Monopoly szó hallatán a kedves ábrázatú, bajszos úriember cilinderben és monoklival, ahogy sétapálcát tart a kezében. Álljunk csak meg egy pillanatra! Biztos minden stimmel a leírásban? Nos, ha igen, akkor ismét el kell keserítselek, ugyanis te is bedőltél több millió emberrel együtt a hamis emlékednek. A Monopoly figurája ugyanis sosem viselt monoklit, mégis mindenki azonnal a képéhez társítja az elegáns viselettel együtt. Ez az egyik legijesztőbb tévedés, ami a Mandela-effektussal kapcsolatosan felhozható, hiszen megrögzött Monopoly-játékosok is tévesen idézték fel az öreg külsejét.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

4. Szerezd meg hát mind!

A szlogen talán minden 90-es évekbeli gyermek szívét megdobogtatja, hiszen körülbelül a 2000-es évek környékén tört ki hazánkban is a Pokémon-láz. A kis sárga egér, Pikachu, hamar belopta magát a köztudatba, így még az is találkozhatott vele, aki egyébként sosem rajongott a sorozatért. De mi is vele a gond? Internetezők ezrei döbbentek meg azon, mi a helyzet Pikachu farkával. Néhány kevésbé szemfüles gyártó is elkövette azt a hibát, hogy az elektromos egér farkára hibásan festette fel a színeket. Pikachu farka ugyanis nem fekete sávokban végződik, hanem világosbarna csíkokkal kezdődik. A nagy Poké-fanok természetesen nem vezethetők félre, ám azoknál, akik nem követték részről-részre a főhősök kalandjait, nagy valószínűséggel módosultak az emlékek. Hibásan.

mandela-effektus pszichológia emlék átverés egészség megosztó

5. We are the champions, vagy mégsem?

A Queen legendás dalára egészen biztosan mindenki emlékszik. És a végére? We are the champions of the world – kezdi el mindenki dúdolni. Sajnos újabb rossz hír, hogy nem így végződik a zeneszám. A legutolsó refrénnél ugyanis nem hangzik el az of the world félmondat. Ezen a tényen emberek milliói döbbentek le, ám egy mentőöv talán mégis akad. Ha megfigyeljük, a másik két résznél, ahol a refrént énekeljük, ott van az of the world, így talán ez lehet az oka, hogy még a nagy Queen-rajongókat is át lehet ejteni ezzel a három szócskával.

6. Ki a legszebb a vidéken?

A Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmet 1937-ben mutatták be, ikonikus szállóigéi pedig azóta is megragadtak a köztudatba. „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?” – hangzik el a jól ismert mondat a gonosz királynő szájából. Vagy mégsem? Ismét foghatod a fejed, ugyanis a királynő egyik nyelven sem ezt mondja. Eredetileg úgy hangzik, „Magic mirror on the wall”, és ez a magyar fordításban sincs másképp. Érdekes megnézni a videó alatti kommenteket, mivel a Mandela-effektus ezúttal is remekül működik.

Mégis mi lehet az oka a tévedéseknek?

Egyértelmű választ sajnos még nem sikerült találni erre az egészen elképesztő jelenségre. A leglogikusabb magyarázatot az agy felépítése adja. Az emlékeket ugyanis elraktározzuk, ám egy idő után megfakulnak, töredezetté válnak, így mikor újraidézzük őket, némiképp módosulnak is, hogy felidézhetővé váljanak. Egy érdekes kísérlet is felhozható ennek kapcsán, amikor azt akarták bebizonyítani, hogy miként módosíthatóak emlékek egy bűncselekmény kapcsán. 50 szemtanú előtt játszottak le egy lopást, majd idézték be őket egy fiktív tárgyalásra. A résztvevők nem tudták, hogy egy kísérletben vesznek részt, így igyekeztek nagyon pontosan visszaemlékezni a látottakra. A kutatók ügyvédek és ügyészek bőrébe bújva tettek fel kérdéseket, majd hagyták, hogy a szemtanúk megvitassák egymással a történteket. Beépített tudósok ültek a szemtanúk közt, ők igyekeztek apró, fals információkkal módosítani az eredeti szemtanúk emlékeit. A tárgyalás vége döbbenetes eredményt hozott, ugyanis mind az 50 ember bedőlt a csalásnak, és nem ismerték fel az elkövetőt még akkor sem, amikor az ott állt előttük szemtől szemben. A Mandela-effektus esetében is hasonló dolog történhetett. Mivel a legtöbb információt a média szolgáltatja, ami igen nagy embertömegeket ér el, elképzelhető, hogy egy-egy pontatlan idézet vagy fotó módosíthatja a befogadók emlékeit a témával kapcsolatban. Mivel a legtöbben hasonló életkörülmények közt élünk, így az agyunk is hasonló információhalmazból táplálkozik, ezért lehet elképzelhető, hogy annyira hasonlóak a hamis emlékeink. Elborultabb teóriák szerint azonban a világunk 2000-ben véget ért, az emberi faj pedig a menekülés érdekében egy alternatív univerzumba vándorolt. Az alternatív univerzumokról tudjuk, hogy a világunk apró módosításokkal történt leképezése, így sokan valószínűnek tartják, hogy a Mandela-effektus során ezeket a feltűnőnek nem nevezhető változásokat észleljük.

4 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook