Lélektan: Káros közösségi oldalak

Kutatások bizonyítják, hogy egyes közösségi oldalak torzítják a fiatalok személyiségét.

A közösségi oldalak szinte a legtöbb ember mindennapjainak részét képezik, ezeken keresztül kommunikálhatunk egymással, megoszthatjuk aktuális kedvencünket, vagy épp megmutathatjuk legfrissebb fotóinkat a nagyérdeműnek. Ez mind szuperül hangzik, előnyeiket napestig lehetne sorolni, ám abba nem sokan gondolnak bele, vajon milyen káros hatása van ezeknek az oldalaknak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia utánajárt annak, a fiatalok vajon mennyi időt töltenek a neten ilyesféle tartalom böngészésével, az eredmény pedig megdöbbentő. 6-tól 18 éves korig a fiatalok csaknem minden szabadidejüket a közösségi oldalak böngészésével töltik. A felmérés szerint körülbelül 50 százalékban napi rendszerességgel látogatják a közösségi oldalakat, ezen fiatalok szintén 50 százaléka pedig napi 10 alkalomnál is többször lép fel. A kutatók aggódnak, mivel úgy tűnik, a közösségi oldalak látogatása amolyan pótcselekvéssé növi ki magát, azaz a gyerekek akkor is fellátogatnak ezekre a site-okra, ha nem is akarnak megnézni semmit. Mit is indukál ez pontosan: a fiatalok szociális élete hanyatlóban van, mivel a valós társas érintkezés elmarad, kényelmesebbé válik mindent online intézni.

Facebook

A Facebookkal kapcsolatban rengeteg buktató van. Persze, nem elhanyagolható, hogy előnyei is akadnak bőven, ám a nem megfelelő korosztály és a nem megfelelő használat nagyon is káros hatással van a felhasználóira. Épp ezért emelik a kutatók majdnem első helyre a káros közösségi oldalak listájában. Kezdjük mindjárt a regisztrációnál! Ugyan a regisztrációs korhatár 13 év, biztosan mindenki találkozott már annál sokkal fiatalabb felhasználóval is. A kisebbek előszeretettel hazudnak az életkorukról, hogy betörhessenek a Facebook világába. A probléma két oldalról is megragadható. A szülő vagy nem tud gyermeke regisztrációjáról, vagy tud róla, és legrosszabb esetben maga ösztönözte arra, hogy fellépjen az oldalra. A gyermekek akkor titkolóznak a szülők előtt, ha valami nincs rendben velük. Legyen szó bántalmazásról vagy egyszerű csínytevésről, magukba zárkóznak, bizalmat a szülők iránt nemigen táplálnak, így jobbnak látják a titkolózást. Ez nagy veszélyt jelenthet a fiatalokra nézve, mivel így nincs ott a szülő a fiatal felhasználó mögött, nem tudja megvédeni az esetleges zaklatásoktól, internetes trolloktól, akik komoly lelki bántalmazásban részesíthetik az arra fel nem készült gyermekeket. Ha azonban a szülő tud a gyermek regisztrációjáról, tudat alatt azt sugallja a fiatalnak, hogy helyénvaló a hazugság, és nem muszáj mindig igazat mondania. Ha a gyermek elszabadult a Facebookon, már nemigen lehet mit tenni, szabályok hiányában bármit megtehet. Mivel az úgynevezett Lájkok korát éljük, így hamar rájön a gyermek is, szeretne a Lájkvadászok közé tartozni. De kik is ők pontosan? Általában irreálisan sok ismerőssel rendelkeznek, a nap minden órájában megosztanak valamiféle tartalmat, nem ritkán értesülünk életük minden eseményéről. Az életüket Facebookon élők mellett ott vannak azok az emberek, akik imádják mások orra alá dörgölni, milyen anyagi jólétben élnek. Dicsekedni bármivel lehet, tökéletes szerelmi élettel, autóval, luxusnyaralással stb.. Kutatások szerint az efféle felhasználók mind-mind önértékelési problémákkal küzdenek, állandó visszaigazolásra vágynak. De mi velük a probléma? Hogy egy önmagával kevésbé elégedett, és nem lát a Facebook rózsaszín világának díszlete mögé, az könnyen azt hiheti, hogy minden felhasználó élete sokkal jobb, mint az övé. Ez igen nagy frusztrációt okoz, ennek leküzdése érdekében sokan hazudni kényszerülnek. Shaun Higton norvég rendező megragadta egy kisfilmben a Facebook lényegét, műve, a What’s in your mind? magyar felirattal is megtekinthető. 

Instagram

A legtöbben biztosan csatlakoztak már az Instagram csillogó, agyonfilterezett világához. A fotómegosztót nyilvánították 2017-ben a legkárosabb közösségi oldalnak, mivel olyan érzelmeket váltanak ki a fiatalokból, mint a szorongás, magány, depresszió, testképzavar. A Facebookhoz hasonlóan itt is a hazugság és megtévesztés okozza a legtöbb problémát. Az Instagram sajnos nem az élményeink megosztásáról szól, ahogyan azt eleinte hittük, hiszen mára már óriási a verseny a kedvelések és követők számát illetően. Ahogyan a Facebookon, az Instagramon is megjelennek azok a felhasználók, akik előszeretettel lódítanak a tökéletes életről. Sajnos a képek hamisságának mértéke már kontrollálhatatlan, ám pozitívum, hogy egyre több Insta-sztár mutatja meg, mi is rejlik a tökéletes fotók mögött. Fiatal nők gyakran egy egész napig nem esznek, hogy órákon át tartó pózolással elérhessék a tökéletesen lapos hasat, és megtalálják a megfelelő szöget. Sminkmesterek dolgozta arcok köszönnek vissza a leghíresebb sztárok profiljairól, egy-egy beauty-guru pedig képes elmenni odáig, hogy tökéletesen értelmetlen tippeket adjon (például nem egy smink tutorialban használnak hétköznapi tárgyakat az alapozó eloszlatására, lehet az akár egy paprika vagy egy tégla is…). Fényűző luxusvillák, egzotikus utak, véget nem érő partik áradata tódul az arcunkba akár percről percre is. Ez főleg a fiatalok számára veszélyes, mivel a sikeres életet a bulikkal, státusszimbólumokkal és a pénzzel azonosítják, motivációjuk így egészen torz végeredményt feltételez. Sokakat elérhetetlen álmok hajszolására ösztönöz az Instagram, legyen szó akár a tökéletes test eléréséről, vagy az álomautó, álomház, álompár megszerzéséről. Ha nem valósulnak meg az elvárások, ami valljuk be, már a kezdetektől fogva lehetetlen, az állandó csalódottságot, frusztrációt okoz. Nem csoda hát, hogy könnyen kialakulhat a depresszió, a szorongás. A folyamatos irreális elvárások soha meg nem szűnő lánca így lassan megfojtja a felhasználót. Az erről készült kisfilm remekül megmutatja, miként hatnak az emberekre az Instagram képei, illetve mennyire hihető az, amit ott látunk.

Egyéb káros hatások

Számos kutatás témáját képezi az, miként vannak hatással a közösségi oldalak a felhasználóira. A csoportba belevonták a tanárokat, szülőket, orvosokat, még a fiatalokat is. Több tanár például azt állítja, a gyengén teljesítő tanulók a közösségi oldalak miatt nem ösztönözhető jobb eredmény elérésére. A mobilok és számítógépek használata miatt általánosan megfigyelhető a helyesírás és az íráskép romlása. A szociális készségek meggyengülése is megfigyelhető, például az internetes bennszülöttek nehezebben létesítenek kapcsolatot a való életben, illetve érzelmeiket, véleményüket is sokkal korlátozottabban képesek kifejezni. További aggasztó tényező, hogy az önálló véleményformálást is befolyásolják a közösségi tartalmak, hiszen sokan nem merik felvállalni valódi identitásukat, inkább azt hangoztatják, ami az aktuális trendbe belefér. Az internet lehetőséget ad arra, hogy anonim módon fejezzük ki a gondolatainkat, éppen ezért vagyunk sokkal visszafogottabbak a való életben, mint a virtuális térben. A verseny a tökéletességért folytatott harcban lassacskán nem várt méreteket ölt, ami akár generációs eltolódást is előidézhet, például bizonyos „felnőttes dolgok”, mint az öltözködés, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. már egyre kisebb korban is megjelenhet.

0 Tovább

Tippek: Gondold át, mielőtt a gyermekedről posztolsz Facebookon!

Tippek: Gondold át, mielőtt a gyermekedről posztolsz Facebookon!Mielőtt megosztanál bármilyen online tartalmat a gyermekedről, gondold át a következőket!

Manapság elképzelhetetlen, hogy bármilyen örömhírt közzé ne tegyünk a Facebookon. Könnyen beleeshetünk viszont abba a hibába, hogy túl sok mindent, vagy esetleg olyat osztunk meg, amit nem kellene. Sokan bele sem gondolnak, pedig égetően fontos a téma, hiszen azzal, ha a gyermekünkről boldog családi pillanatokat osztunk meg, valójában meg is sérthetjük a személyes szféráját. Mivel kutatások szerint a szülők rengeteg intim információt osztanak meg online a gyermekekről (viselkedési, étkezési szokások, fóbiák, ürítési szokások stb.), nem árt belegondolni, a későbbiekben ez milyen hatással van a csemetékre. Persze mondhatjuk, régen is rengeteg információt adtunk ki a gyermekeinkről, gondolunk itt a játszóteres eszmecserékre, kinek mi a bevált tippje a figyelemzavarra, száraz köhögésre, ám sokan elfelejtik azt a tényt, hogy az internetre kikerült anyagot bárki láthatja. Mire kell mégis ügyelni?

tippek facebook képek megosztás veszély gyermek

A fotó ne legyen nyilvános

A Facebook lehetőséget ad arra, hogy csupán az ismerőseink számára tehessük elérhetővé a fotóinkat. Ezt a poszt feletti földgömb mutatja, ilyenkor a fotók bárki számára elérhetővé válnak. Sokan úgy vélik, ez cseppet sem veszélytelen, ám valójában nagyon is az. A rendőrség főleg az Államokban hívta fel a figyelmet arra, hogy csoportok specializálódtak arra, hogy gyermekek képeit lopják el a netről, hogy azokat más, illegális fórumon közzétegyék. Sajnos hazánkban is egyre több a példa arra, hogy a szülők felelőtlenül fürdőzős vagy meztelen képet tesznek fel a gyermekeikről. Ezzel a cselekedettel több ponton is sértik a gyermek személyiségi jogait, ráadásul könnyen illetéktelenek kezébe juttathatnak magánjellegű fotókat a csemetékről.

Szigorú szabályokat kell lefektetni

Ha a gyermek már idősebb, érdemes leülni vele, és megbeszélni, mi is kerülhet ki a világhálóra, és mi nem. Egy kutatás szerint a kamaszkorú gyermekek igen nagy százaléka aggódik azon, hogy a szülők mit osztanak meg róluk a Facebookon. A felesleges stressz és vita elkerülése végett egységes szabályrendszert kell alkotni. Mindig ki kell kérni a gyermek véleményét, hiszen lehet, hogy a számunkra vicces történet, amit megosztanánk a nagyérdeművel, őt kellemetlenül érintené. Érdemes ezeket a szabályokat a család többi tagjával is megbeszélni, így biztosan elkerülhető, hogy a gyermek személyiségi jogai sérüljenek.

Nem árt előre tervezni

Sokan a pillanatnak élnek, és temérdek babafotót osztanak meg a Facebookon. Belegondolni azonban csak keveseknek sikerül abba, miként fogja érinteni a gyermeket például 10 év távlatában bárminemű megosztás. Legyen az egy meztelen fotó, vagy a családi életről megosztott, túlságosan belsőséges információ, negatív hatással lehetnek a gyermekre.

tippek facebook képek megosztás veszély gyermek

Gondold át, mások mit látnának szívesen

Óriási gond kerekedhet abból, ha nem gondolunk bele abba, mások mennyire szívesen néznék meg az általunk feltöltött fotókat. Sok mindenre elszánt anyuka a végtelen büszkeségében megosztja a nagyérdeművel az első székelés vagy bukás végtermékét. Ha egy pillanatra megállunk, és végiggondoljuk, mi szívesen látnánk-e ilyesmit, a válasz valószínűleg nem lenne. Itt persze beszélhetünk végtelenül undorító és kínos dolgokról is egyaránt, ezért felesleges olyan képekkel bombázni az ismerőseinket, amik esetleg ellenérzést válthatnak ki belőlük. Itt külön kitérhetünk a szülőszobai „maszatos” képekre is. Senki sem kíváncsi a gyerkőcre pár perces, meztelen valójában. Sokkal szívmelengetőbb egy lemosdatott, takaróba csavart kisbaba az édesanyja karjaiban.

Ügyelni kell a biztonságra

Nem is gondolnánk, hány bűncselekmény valósul meg pusztán abból, hogy a képfeltöltők nincsenek tisztában az esetleges veszélyekkel. Ha belegondolunk, öntudatlanul is rengeteg információt árulunk el magunkról. Tegyük azt, minden nap feltöltünk egy képet a gyermekről, és nem figyelünk oda, milyen háttérrel tesszük ezt. A kirívó értéktárgyak nagy csábítást jelentenek az illetéktelen személyeknek, akik egy-egy modern berendezés megszerzésének reményében képesek onnantól nyomon követni a mindennapjainkat. Egy-két elejtett információ a délutáni játszóterezésről, sétálásról, esetleg néhány fotó a gyerekszobáról, előtérről, lépcsőházról stb., és máris térképet adtunk a betörők kezébe. Ugyan erre nem csak a gyermekfotók kapcsán érdemes odafigyelni, mégis sokan esnek abba a hibába, hogy a gyerekek kedves mosolya miatt elfelejtkeznek az óriási felelősségről, ami a vállukat nyomja.

0 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook