Manapság egyre több gyermeket diagnosztizálnak az úgynevezett ADHD (Attention Deficit or Hyperactivity Disorder) betegséggel. A hiperaktivitás vagy figyelemzavar nagymértékben megkeserítheti az adott gyermek életét, ugyanis nem csak magatartásbeli problémákat okoz, hanem ellehetetleníti a beilleszkedést is az adott közösségbe, ami egy kisgyerek számára elengedhetetlen. Az ADHD főként a gyerekeknél fordul elő, körülbelül 10 százalékát érinti az iskolásoknak. Érdekes megfigyelés vezetett a megállapításhoz, miszerint a fiúk esetében háromszor nagyobb kockázatról beszélhetünk, ráadásul őket sokkal nehezebb „kigyógyítani” a betegségből, és akár felnőttkorukban is magukkal vihetik ezt a terhet. Az egész jelenséget úgy kell elképzelni, mintha egy partin ácsorognánk, folyamatosan beszélnének hozzánk, ám mi szinte minden percben máshol járunk, alig fogunk fel valamit a külvilág ingereiből. Így már érthető, miért olyan veszélyes a betegség egyre későbbi felfedezése.
A figyelemhiány tünetei
Hogy ne okozzon a betegség maradandó károkat, gyermekünk pedig nyugodt, boldog gyermekkor elé nézzen, a következő tünetekre kell nagyon odafigyelni.
1. A gyermek akaratlanul mocorog
Persze, a kisebbek többet izegnek-mozognak a felnőtteknél, így az egyetlen módszer az, ha a társaihoz képest vizsgáljuk meg a viselkedését. Ha úgy vesszük észre, a gyermek állandóan ficereg, mikor az nem is volna indokolt, aktívabb (hangsúlyozzuk a túlzó mértéket), mint a társai, akkor érdemes további jeleket keresni, esetleg végiggondolni, nem egy traumatikus élmény állhat-e a háttérben.
2. Alig van veszélyérzete
Ez a tünet szintén kevésbé felismerhető, hiszen sok kisgyereknek még fogalma sincs, mi veszélyes, illetve mi nem. Az ADHD-s gyermekeket azonban az átlagnál sokkal több baleset éri, mivel nincsenek tisztában az adott szituáció okozta bajokkal. A figyelemzavaros gyermekek fájdalomküszöbe egyébként sokkal nagyobb, mint a társaiké, ezért van, hogy szinte nem is érdekli, veszélybe sodorja-e magát vagy sem. Láthatjuk, ez a tünet már fizikai károkat is képes okozni, így a szakemberi segítség cseppet sem elhanyagolható még akkor is, ha nem vagyunk biztosak a diagnózisban.
3. Mindig máshol jár
Egy gyerek figyelmét sok esetben nehéz lekötni, ám az iskolában rendszerint minden kis szempár a tanító felé néz. Kivéve a figyelemzavaros diákoké. Ők képtelenek huzamosabb ideig figyelni, állandóan elkalandoznak, máson gondolkodnak, képtelenek felfogni, ami körülöttük történik. Érdekes megfigyelni, hogyha a szülő/tanár külön foglalkozik a diákkal, sokkal tovább fenntartható a figyelme, mintha csoportban ülne, és úgy kellene helytállnia.
4. Meggondolatlanul beszél, illetve cselekszik
Ismét nagy a dilemma, ugyanis a gyermekek kisebb korban nemigen mérlegelik a kimondott szavak súlyát. Vannak, akik ártatlanul képesek elkotyogni egy-egy sértőbb megjegyzést, egy figyelemzavaros gyermek azonban egészen más tészta. Ő szinte sosem mérlegel, kimondja, ami épp az eszébe jut, vagy éppenséggel meg is teszi azt. Ez a tünet kéz a kézben jár a csökkent veszélyérzetével, hiszen meggondolatlanul cselekszik a gyermek, nem érzi a következmények súlyát, így azt sem, ha éppen a saját testi épségét veszélyezteti.
5. Állandóan beszél
A kicsik rengeteget kérdeznek, ám kérdéseik fókuszában megismerési vágyuk áll. A figyelemzavarosok szinte megállás nélkül beszélnek, hol összefüggéstelenül, épp csak azt mondják ki, ami eszükbe jut. A zagyvának tűnő beszéd mögött azonban sok esetben nagy problémák húzódhatnak, így érdemes egy pszichológussal beszéltetni a gyermeket, hogy látszódjon, kusza gondolatai vajon e nehezen kezelhető betegségre utalnak-e.
6. Szélsőséges reakciók
Egy kisgyerek képes egyik pillanatról a másikra pánikba esni, hisztizni, sírni, örülni. A figyelemzavarosok esetében is igen széles az emocionális paletta, ám sokszor logikátlannak tűnhet a gyermek válaszreakciója az adott szituációra. Előfordulhat, hogy szélsőséges érzelmei, mint az öröm és bánat túlságosan gyorsan váltják egymást, hogy egyik pillanatról a másikra képes depresszióba esni, vagy hisztérikusan kiabálni, esetleg féktelenül örülni.
7. Túlzó ragaszkodás egyetlen személyhez
Az első bölcsis vagy óvodai napon a kicsiket alig lehet elszakítani a szülőktől, ami egy teljesen érthető reakció, hiszen a gyermek kilép a megszokott otthoni környezetből, és átkerül egy idegenekkel telibe. A figyelemzavarosok még iskolás korban is képesek túlzó mód ragaszkodni egy adott személyhez, csak neki nyílnak meg, állandóan az ő társaságukat keresik. Mivel ők nemigen mérik fel tetteik súlyát, így előfordulhat, hogy a kicsik elszöknek, az adott személy nyomába erednek, ami nem megfelelő felügyelet mellett igen veszélyes lehet. A figyelemzavarosok nagy figyelmet igényelnek, így akár ezzel a cselekedettel is pusztán fel akarják kelteni az adott személy érdeklődését maguk iránt.
8. Mozgási nehézségek
Nem feltétlenül jelentkezik mindig ez a tünet, ám igen árulkodó lehet azoknál, akiknél tapasztalható. A figyelemzavaros gyermekek sokkal csúnyábban írnak az átlagnál, az íróeszközt is furcsán foghatják, az ügyességi játékokban nem kiemelkedőek, sőt, problémáik is akadhatnak a koordinációval. Az a kisgyerek, aki viszonylag későn tanulja meg bekötni a cipőfűzőjét, mivel például állandóan rossz felé hurkol, az vélhetően figyelemzavaros.
+1 Képtelen kivárni a sorát
A figyelemzavarosok erőszakosak, szinte zsarnoki módon viselkednek. Ha nem rájuk kerül a sor, képesek félbeszakítani például egy tanórát, bekiabálnak, hisztérikusan követelik maguknak a figyelmet. Kisebb társaikat félrelökhetik, sorban állásnál furakodhatnak, szinte képtelenek betartani a szabályokat, instrukciókat. Megfigyelhető, ha nem a terveik szerint mennek a dolgok, nagymértékű agresszióval reagálnak.
