Manapság nem számít ritka esetnek, hogy az ember sokat túlórázik, hogy egyszerre kell helyt állnia a munkahelyen, a családban, sőt a baráti körben is. Egyesek hajlamosak arra, hogy a végkimerülésig hajszolják magukat, felélik minden tartalékukat, és csak a legutolsó pillanatban veszik észre, hogy baj van. Te ne kövesd el ezt a hibát, figyelj a tested jelzéseire, és előzd meg a felesleges gondokat!
1. Száraz ajkak
Nem minden esetben szabad arra gondolnod, hogy elfelejtetted a pohár víz adagodat, vagy túlságosan kifújta a szél a szádat. A pikkelyes bőr, a gyakori fejfájás, a cserepes ajkak valóban a kiszáradás jeleit mutatják, szeles időben pedig könnyen megrepedhet az ember szája. Ha ezeket az okokat viszont kizárjuk, könnyen lehet, hogy az utóbbi időben túlhajszoltad magad. Michael J. Breus, egy alvászavarokkal foglalkozó klinika vezetője meglepő felfedezést tett, mikor rájött, a kimerültség első jeleit az ajkakon lehet észrevenni. A nem megfelelő energiaszint alatt a folyadékpótlás már nem lesz sem rendszeres, sem kielégítő, így a szervezet dehidratálttá válik. Hogy még több energiát tudjon kisajtolni magából, tartalékait folyadék formában is feléli, így vonja meg a szervezet magától a vizet. A probléma tehát nem oldható meg azzal, hogy egy-egy pohárkával többet fogyasztasz, hiszen tartós kimerültség esetén a folyadék nem bír megmaradni a testben.
2. Állandó betegség
A fáradtság egyik legkellemetlenebb és legveszélyesebb tünetét a gyenge immunrendszer okozza. Ha valaki keveset pihen, a szervezet képtelen regenerálni saját magát, így állandó céltáblája lesz a baktériumoknak, vírusoknak. A leggyakoribb kialvatlanságból fakadó betegségek közé tartozik a nátha, a torokgyulladás, a sebek lassú gyógyulása, a fejfájás stb.. A legtöbb esetben ezek a betegségek gyors lefolyásúak, ám a gyenge immunrendszerűeknél akár hetekig is elhúzódhatnak egy-egy betegség fázisai. A veszély az egészben ott ütközik ki leginkább, hogy hajlamosak vagyunk legyinteni a problémákra, és tovább tetézzük a bajt. Belgyógyászok vizsgálták ugyanis a kimerültséggel járó problémákat. Felmérést készítettek, ki hogyan vélekedik a kimerültségről, a betegségekről, hogyan próbálják meg kezelni a fennálló állapotot. A szakembereket megdöbbentette, hogy az emberek csupán 30%-a veszi komolyan a teste jelzéseit. Átlagosan mindent hasonlóan teszünk, mint mikor nem vagyunk betegek, így ha például zsíros, nehezebben emészthető ételeket fogyasztunk, a test az emésztőtraktusokra helyezi az erőforrásait, így még inkább elhúzódik a felépülés időtartama.
3. Többet eszel, mint általában szoktál
Egy evészavarokkal foglalkozó kutatóintézet meglepő felfedezéssel állt elő, megállapították ugyanis, hogy minél kimerültebb az ember, annál jobban igényli a magas cukor– és zsírtartalmú ételek fogyasztását. Ennek egészen érdekes magyarázata van. Mikor kimerültek vagyunk, a testünkben megnövekszik a kortizol-szint, ami stresszes állapothoz vezet. A szervezet megpróbálja csökkenteni ezt, így megpróbál szerotonint előállítani, ami nyugtatóhormonként lehet közismert. A rohanó hétköznapokban a legegyszerűbb mód a szerotonin-bevitelére a különféle cukor– és zsírtartalmú ételek fogyasztása. Itt kezdődik azonban az ördögi kör. A magas glikémiás indexszel rendelkező ételek, mint az üdítőitalok, a csokoládék és sütemények képesek drasztikusan megemelni a test vércukor– és inzulinszintjét. A megnövekedett értékek hatására a test csillapíthatatlan vágyat érez arra, hogy még több cukros vagy zsíros ételt fogyasszon, így az agy folyamatosan azt az információt küldi a szervezetnek, hogy minél nagyobb mennyiségben kell fogyasztania az efféle ételekből. Dr. Andersen, az evészavarok szakértője azt javasolja, tartós kimerültség esetén alacsony glikémiás ételeket szabad csak fogyasztani, például gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, amik segítenek a vércukorszint megfelelő stabilizálásában és a helyes inzulinszint megtartásában.
4. Megszakított alvás
A krónikus álmatlanság mindig kimerültséghez vezet, de sokan nem tudják, hogy akár heti egyszeri kialvatlanság is képes felborítani a bioritmusunkat. A Sleep Medicine folyóirat egyik tanulmánya egy érdekes kutatás eredményét közölte. Egy kísérletben 61 tanuló vett részt: 8 órára laboratóriumi körülmények között kellett aludniuk. Az éjszakát négyszer is telefonhívás szakította meg, ami után azt az utasítást kapták, hogy oldjanak meg egy-egy számítógépes feladatot, és csak ezután térhetnek vissza aludni. Reggel mindegyik résztvevőnél ugyanazt tapasztalták. Gyengébb teljesítőképesség, rosszabb hangulat, egyes esetekben akadozó beszéd. A megszakított alvás tehát ugyanolyan káros lehet, mintha valaki folyamatosan keveset alszik. A kutatók többszöri ismétlés után rájöttek, akár a megszakított alvás is okozhat teljes kimerültséget. Megoldásként azt javasolják, mindig hét órával ébredés előtt térjünk nyugovóra, iktassuk ki a lehetséges zajforrásokat, elalvás előtt 30-40 perccel pedig semmilyen elektronikai eszközt ne használjunk, ami erős vibrációval kizökkenthetne minket az elalvási szakaszból.
5. Nehézkes testmozgás
A testedzéshez vagy egy nagyobb erőkifejtést igénylő feladat elvégzésénél is fontos a szellemi fókusz és a fizikai aktivitás. Ha a test felélte minden tartalékát, képtelen az agy összeszedetten végezni a feladatait. Az alulteljesítésnek tehát az elsődleges oka a kimerültség lehet. Mit lehet mégis tenni? Nem szabad felhagyni a testmozgással, még ha túlságosan nehéznek tűnik is. Az evolúció során a testünk arra rendezkedett be, hogy mindig megtaláljuk a legkönnyebb utat a kényelmes életben maradáshoz. Ez azt jelenti, ha egy rossz éjszaka miatt lemondunk az aznapi edzésről, a test a szellemi kimerültség miatt kívánni kezdi a fent már említett zsíros és cukros ételeket. A rosszul alvók körében köztudottan több az elhízott ember, ráadásul a túlsúly keletkezésével még nehezebbé válik a mozgás. Mit érdemes tenni ilyenkor? Ha rosszul alszunk, másnap könnyebb, kevésbé megterhelő feladatokat kell beiktatni az edzésbe. A napi futást felválthatja egy nagyobb séta, vagy nehéz súlyok emelgetése helyett javasolt más izomcsoportokra helyezni a hangsúlyt.
