Szeretjük azt hinni, tisztában vagyunk olyan alapvető dolgokkal, mint például a testünk működése. Ez azonban koránt sincs így, ugyanis sok-sok tévhit kering a köztudatban, amit manapság mindenki készpénznek vesz.
Tippek: Elsősegélynyújtás – tények és tévhitek
2018. február 25.
Néhány tanács, amiről sokan azt hiszik, működik.
Mire kell figyelni, ha baleset történik?
A legfontosabb, ha azt látod, baleset zajlik a közeledben, hogy őrizd meg a nyugalmad. Sablonosnak hangozhat, ám másodpercek is döntő fontosságúak lehetnek életveszély esetén. Elengedhetetlen a mentők kiértesítése, ám ahhoz, hogy pontosan meg tudd mondani, hol vagy, mi történt, szükséged van az önuralmadra. A helyszín és a történtek ismertetése, a sérültek számának pontos meghatározása, esetlegesen pedig azt is el kell döntened, szükséges-e műszaki mentést kérned. Ezekhez mind hidegvér, és racionális gondolkodás szükséges. A gyakorlott elsősegélynyújtók is kérhetnek segítséget kívülállóktól, ám előfordulhat, hogy egyedül neked van csak lehetőséged segíteni egy bajbajutotton, így nem árt tisztában lenni néhány tévhittel, amik lassacskán beették magukat a köztudatba.
Megosztó: Megvan, mitől van a déja-vu?
2018. február 13.
"Hm, ez mintha már megtörtént volna egyszer" - érezhetik sokan egy adott pillanatban. Az agy mintha elzsibbadna, az ismerős emlékképek pedig egy pillanat alatt elárasztják az elmét. Ilyen, mikor déja-vuja van valakinek. De mi is ez pontosan?
A déja-vuról általában
Sok nézet terjedt el arról, vajon mi is ez a jelenség pontosan. Ahány foglalkozáskör, annyi magyarázat, kapcsolják az agyi tevékenységekhez, a jövőlátáshoz, sőt a lélekvándorlást is magyarázatul adták már. A déja-vu, más néven paramnézia egy olyan jelenség, amely során egy aktuális helyzetet úgy élünk meg, mintha az egyszer már lejátszódott volna előttünk. Egy különös, agyat bizsergető érzés játszódik le ilyenkor a testben, amit bármikor visszaidézhetünk, a későbbiekben azonban nem mindig emlékszünk arra, pontosan mi váltotta ki. A kutatók ezért is nem tekintenek valós emlékként a déja-vu során felidézett eseményekre, a kutatások pedig megindultak, hogy rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a különös érzetet. A déja-vu elméletét körülbelül az 1980-as évek végén alkották meg, itt elkülönítettek négyféle esetet: a mágiából fakadó folyamatokat, az előhívásból fakadó folyamatokat, a neurológiai folyamatokat és az emlékezési folyamatok által indukált folyamatokat. A szakirodalom rengetegféle megoldást kínál, és sok elképzelést tart abszolút kizárhatónak. Lássuk, mik is ezek pontosan!
Megosztó: Hagyod, hogy átverjelek? – a Mandela-effektus
2018. február 02.
Előfordult már veled, hogy szentül meg voltál győződve róla, hogy valamit száz százalékosan biztosra tudsz, és mégsem így történt? Vajon az agyunk űz ilyenkor tréfát velünk, vagy egy sokkal ijesztőbb dolog áll a háttérben?
A Mandela-effektus
Ugyan nem egy tudományosan bebizonyított tényről van szó, mégis érdekes jelenség ütötte fel a fejét nemrégiben. A valóban megdöbbentő pedig, hogy világméretűen. Egy konteókat gyártó blog kezdett el először foglalkozni a témával, ami Nelson Mandela nevéhez fűződik. A történet röviden annyi, hogy a dél-afrikai elnök halálával kapcsolatban a legtöbb ember ugyanazt állítja. Börtönbüntetésének letöltése után meghalt, és a nyolcvanas évek végén felesége búcsúztatta a temetésén. Elsőre nem tűnik problémásnak a kijelentés, épp csak annyi vele a gond, hogy Nelson Mandela 2013-ban halt meg, és ekkor is temették el. Óriási tömegről beszélünk, mikor azt mondjuk, sokan tévednek a temetés részleteit illetően. A szám olyannyira ijesztő, hogy önjelölt bloggerek és Youtube videósok kezdtek foglalkozni a témával. Egyre több kérdés kapcsán derült ki az, hogy mindenki rosszul emlékszik a részletekre. Azt hiszed, te kivétel vagy? Teszteld le a tudásod!
Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.