„Hm, ez mintha már megtörtént volna egyszer” – érezhetik sokan egy adott pillanatban. Az agy mintha elzsibbadna, az ismerős emlékképek pedig egy pillanat alatt elárasztják az elmét. Ilyen, mikor déja-vuja van valakinek. De mi is ez pontosan?
A déja-vuról általában
Sok nézet terjedt el arról, vajon mi is ez a jelenség pontosan. Ahány foglalkozáskör, annyi magyarázat, kapcsolják az agyi tevékenységekhez, a jövőlátáshoz, sőt a lélekvándorlást is magyarázatul adták már. A déja-vu, más néven paramnézia egy olyan jelenség, amely során egy aktuális helyzetet úgy élünk meg, mintha az egyszer már lejátszódott volna előttünk. Egy különös, agyat bizsergető érzés játszódik le ilyenkor a testben, amit bármikor visszaidézhetünk, a későbbiekben azonban nem mindig emlékszünk arra, pontosan mi váltotta ki. A kutatók ezért is nem tekintenek valós emlékként a déja-vu során felidézett eseményekre, a kutatások pedig megindultak, hogy rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a különös érzetet. A déja-vu elméletét körülbelül az 1980-as évek végén alkották meg, itt elkülönítettek négyféle esetet: a mágiából fakadó folyamatokat, az előhívásból fakadó folyamatokat, a neurológiai folyamatokat és az emlékezési folyamatok által indukált folyamatokat. A szakirodalom rengetegféle megoldást kínál, és sok elképzelést tart abszolút kizárhatónak. Lássuk, mik is ezek pontosan!
A lélekvándorlás
Spirituális oldalról közelítve logikusnak tűnhet, hogy a semmiből előtűnő emlékfoszlányokat a lélekvándorlásnak tudjuk be. E nézetet osztók szerint a déja-vu során előző életünk apró, még megmaradt emlékfoszlányai idéződnek fel, ezért tűnik megtörténtnek az, amiről pontosan tudjuk, hogy még nem következett be sosem. E jelenség a déja-vu felfogások közül a mágikus folyamatokhoz köthetők, egészen pontosan a prekognícióhoz. A prekogníció szó szerint tudatelőttiséget jelent, ami előfeltételez egy már meglévő emléket egy előző életből, és ahogy arról már szó volt, a déja-vu alanya ezt a foszlányt idézi fel. Manapság ez a nézet majdnem teljes mértékben tagadott, csupán a spirituális beállítottságúak vélik elfogadottnak.
Idegpályák okozta eltérések
Ez az elmélet körülbelül a 19. században volt népszerű, ám sokan még ma is ennek tudják be ezt a különös jelenséget. A Texasi Egyetem Egészségügyi Karának neves professzora, dr. Hook arra világított rá, akad sokkal tudományosabb magyarázata a déja-vunak. Mivel a beérkező ingerek különböző idegpályákon keresztül futnak az agyban, előfordulhat, hogy olykor „fennakadás” történik. A magyarázat végtelenül egyszerű: mikor látunk valamit, az információk egyidőben indulnak meg az agykéreg különféle területeire, és általában egy időben is érnek oda. Az egyik útvonalon haladó információ tulajdonképpen az agy „feldolgozó központjába” kerül, a másik pedig az „emlékeket tárolóéba”. Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben az agy előbb raktározza el az emléket, semmint feldolgozza a látványt, ezért hökkenhetünk meg, hogy egy adott esemény már megtörtént velünk, mikor pontosan tudjuk, hogy nem.
Az agy ellenőrzi magát
Akárcsak a számítógép víruskeresői, a déja-vu bekövetkeztekor az agy is lefuttat egy önellenőrzést. Egy kutatás szerint, ha egy témán belül többféle kifejezést mondunk el kísérleti alanyok jelenlétében, és gondosan kerüljük azt az adott szót, előidézhető a déja-vu érzés. Például ha a kifejezésünk a gyümölcs, majd ennek kimondása nélkül sorolunk fel gyümölcs neveket. Később, ha megkérdezzük az alanyoktól, elhangzott-e bármilyen „gy” betűs szó, igen nagy százalékban fogják azt válaszolni, igen, a gyümölcs volt, ekkor pedig megtörténik a déja-vu érzés. (Nem kell hangsúlyozni, hogy ez a kísérlet laboratóriumi körülményeket igényel, valamint pszichológiában jártas tudósok jelenlétét.) MRI vizsgálatok szerint ez az ellenőrző tevékenység a frontális agyi területeket érinti. Ez tulajdonképpen egyfajta válaszreakció az agy részéről, amely a felmerülő problémákat igyekszik korrigálni, majd ellenőrizni, hogy a megoldás hasznos-e.
Alternatív univerzumok
Egy kicsit merész teória, leginkább egy ütős sci-fibe illene, mégis előrukkolt vele egy ázsiai tudós, aki szerint a déja-vu nem más, mint hiba a Mátrixban. A multiuniverzum lényege, hogy párhuzamos valóságok léteznek egymás mellett, és az ezek közti átcsúszást érzékeljük, mikor déja-vunk van. Ez az elmélet persze a tudományos berkekben nem örvend nagy népszerűséget, ám számos rendezőt és producert ihletett meg, és vett rá arra, hogy filmet készítsenek belőle. Mindenesetre félelmetes belegondolnunk, hogy bármit cselekszünk, végtelen számú alternatívája létezik más-más univerzumokban.
