Az alvás életünk nélkülözhetetlen folyamata, valakinek már szinte a hobbija. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy mindent tudsz róla. Néhány érdekes tény az alvásról.
1. Vannak olyanok, akik félnek az elalvástól.
A szomnifóbiának nevezett jelenség nagyon extrém fóbiának minősül, ilyenkor az alanyok egyszerűen képtelenek elmenni aludni. Hogy miért? Valószínűleg valamilyen traumatikus élményt szereztek álmukban, autóban utaztak, mikor az kisiklott, vagy nekiment valaminek, esetleg egy tűzvész kellős közepén ébredtek. A szomnifóbiások nem magától az alvástól félnek, hanem az azzal járó kontrollvesztéssel. Képtelenek megbirkózni a gondolattal, hogy elalvás után ön tudatlan állapotba kerülnek, nem uruk a testüknek és a környezetüknek. Gyakori tünetként szerepel a légszomj, az alvászavar, az agresszív viselkedés vagy a zavartság.
2. Az ember az egyetlen élőlény, amely képes késleltetni az elalvás időpontját
Még egy utolsó rész a sorozatunkból, egy pohár víz, jaj, ki kell mennem vécére – egyedül az ember képes arra, hogy effélék miatt eltolja az alvást. Rengeteg videót találni a neten kutyákról, amik akár evés közben is képesek elaludni, ez egyébként jellemző a kisbabákra is. Egy átmulatott éjszaka után persze bárki képes lenne akár állva is elaludni, ám normál esetben az emberben megvan az önkontroll, és még álmosan is képes feladatokat végezni – ugyan nem maximális eredménnyel.
3. Minél kisebb egy állat, annál kevesebbet alszik.
Azt gondolnánk, a méret és az alvásigény közt biztosan összefüggés van, de ez nem igaz. A zsiráfok például napi másfél órát alszanak csak, az őzek és lovak 3-3 órát, az elefánt pedig napi négy órát képes csak aludni. Ezzel szemben a rágcsálók igen nagy előnnyel vezetnek. Érdekes, hogy a halakról például nem sokat tudni, ugyan az alvási szokásaik hasonlóak az emlősökéhez, mégsem sikerült eddig fényt deríteni arra, mi folyik az agyukban, mikor pihennek.
4. Stresszhelyzetben működésbe lép egy belső ébresztőóra
Észrevetted már, hogy ha fontos találkozó, vizsga vagy utazás előtt állsz, felkelsz az ébresztőóra csörgése előtt? Ez azért van, mivel a tested a felgyülemlett stressz miatt készen áll arra, hogy bármikor indulásra készen legyen.
5. A gyermekek alvás közben nőnek.
Ennek az oka az úgynevezett szomatotropin, ami az éjszakai alvás során szabadul fel. Ez a hormon segít ugyanis a gyors növekedésben. A testre gyakorolt hatása viszont ennyiben nem merül ki, ugyanis befolyásolja az alvási szakaszok mélységét és intenzitását is.
6. A vakok is látnak képeket az álmaikban.
Persze, itt fontos megemlíteni, hogy nem mindegy, mikor következett be a vakság. Akik a látás képességével születtek, ők a látásvesztés bekövetkezte után is képesek felidézni emlékeiket, ha épp álmodnak. A vakon születettekkel más a helyzet, ők az összes többi érzékszervük bevonásával képesek álmokat alkotni.
7. Sokan kényszeresen végeznek mozgásokat alvás közben.
Ezt az első, sőt második pillantásra is ijesztő jelenséget paraszomniának hívják. A fogcsikorgatás, alvajárás stb. ebbe a csoportba tartozik, lényegük, hogy a paraszomniások nincsenek tisztában azzal, mit cselekszenek. Az egyszerűtől, mint az álmunkban beszéléstől akár a legextrémebb helyzetekig is terjedhet a skála. Sokan számolnak be ébredés előtti bénulásról, amikor is azt hiszik, már éber állapotban vannak, ám képtelenek mozdulni. Ilyenkor ijesztő események történnek az álmodóval, úgynevezett lidércnyomásuk van. Durvább esetekben a paraszomniások egy éber ember látszatát keltik, ám erőszakossá válnak, vagy éppen megkárosíthatják magukat azzal, hogy házon kívül a tudattalanul fizetnek valamiért.
8. 20 százalékkal kevesebbet alszunk, mint száz évvel ezelőtt.
Ez a tény elsőre megdöbbentőnek hathat, mivel száz éve egészen más életritmusban éltek az emberek. Ugyan 5 nap helyett 6-ot dolgoztak, mégsem okozott nekik gondot, ha az alvásról volt szó. Számtalan kutató vetette bele magát a témába, és próbálták kideríteni, pontosan miért alszunk javarészt olyan keveset. A válasz kissé kézenfekvő lehet, ugyanis a stressz nagyban hozzásegíti a társadalmat a nem megfelelő pihenési idő eléréséhez. Oké-oké, de eddig is stresszeltek az emberek, nem? Valóban, ám a magas stresszfaktor mellé társul a technika is, aminek egyre többször érezhetjük nem áldásos hatását. Tény ugyanis, hogy a villódzó, hangos berendezések nagyon is megnehezítik az elalvás folyamatát. A tökéletes alvás receptjét még nagyban alakítják, így csak a legjobbakat remélhetjük.
9. A kevés alvástól látszanak a bőrhibák
Egy kutatás során 100 nőt kértek arra, hogy vegyenek részt egy alvási kísérletben. 50 nő 8 órát aludt, a többi csak 6-ot. Ezután csere történt. A kutatás végül azt eredményezte, hogy a meglévő bőrhibák nagyon is jobban látszanak, ha nem alszik eleget az ember. A ráncok csaknem 50%-kal jobban megmutatkoznak, mint egyébként, ráadásul a bőrpír és a különféle elszíneződések is körülbelül 20%-kal jobban látszanak.
10. A túlzott ébrenlét agykárosodást okozhat
A húsz órát megközelítő ébrenlét káros az agyra nézve. Mivel az agy képtelen regenerálni önmagát, így a folyamatos és sok ideig tartó ébrenlét felér egy kiadós lerészegedéssel. Tudósok állapították meg ugyanis, hogy egy olyan személy, aki huzamosabb ideje nem aludt, körülbelül úgy viselkedik, mint akinek közel 0,1%-os a véralkoholszintje. Ha azt nézzük, ez igen riasztó, ugyanis a volán mögé ülve szinte elkerülhetetlennek tűnik a baleset.
