neuro

Néhány tanács, amiről sokan azt hiszik, működik.

Mire kell figyelni, ha baleset történik?

A legfontosabb, ha azt látod, baleset zajlik a közeledben, hogy őrizd meg a nyugalmad. Sablonosnak hangozhat, ám másodpercek is döntő fontosságúak lehetnek életveszély esetén. Elengedhetetlen a mentők kiértesítése, ám ahhoz, hogy pontosan meg tudd mondani, hol vagy, mi történt, szükséged van az önuralmadra. A helyszín és a történtek ismertetése, a sérültek számának pontos meghatározása, esetlegesen pedig azt is el kell döntened, szükséges-e műszaki mentést kérned. Ezekhez mind hidegvér, és racionális gondolkodás szükséges. A gyakorlott elsősegélynyújtók is kérhetnek segítséget kívülállóktól, ám előfordulhat, hogy egyedül neked van csak lehetőséged segíteni egy bajbajutotton, így nem árt tisztában lenni néhány tévhittel, amik lassacskán beették magukat a köztudatba.

Az alkohol rossz, vagy mégsem? A válasz egyszerű: mint mindig, tudni kell tartani a mértéket.

Prevenciók millió figyelmeztetnek az alkohol káros hatásaira, a függőség kialakulására. A veszély valós, a nagymennyiségű alkohol roncsolja a szervezetet, rendszeres fogyasztása pedig valóban függőséget alakít ki. De mi a helyzet olyankor, ha valaki csupán egy kis "takarítást" szeretne végezni az emeleten?

Ha reggelente sajgó derékkal vagy fájó fejjel ébredsz, ne aggódj, valószínűleg a helytelen alvópózod az oka.

Egy jó alvás feltételei

Persze, hogy jól aludj, nem csak jó pozíciót kell felvenned, hiszen megannyi tényező játszik szerepet abban, hogy ki tudod-e pihenni magad. Kezdjük először is az ágyaddal! Lehetőleg masszív, ne imbolygó, nyekergő ágyad legyen. A matrac ne legyen se túl puha, se túl kemény, a legjobb pedig, ha ergonomikus párnát választasz, ami tökéletesen igazodik az emberi test vonalaihoz. Fontos, hogy a környezet is megfelelő legyen az alváshoz. Iktass ki minden hangos, villogó tényezőt, például TV-t, számítógépet. A szoba hőmérséklete ne legyen túl magas, mivel egy hűvösebb helyiségben sokkal mélyebben tudunk aludni. Lehetőleg ne teremts teljes sötétséget, érdemes a redőnyt, ha van, csak félig leengedni, így a testünk is könnyebben alkalmazkodik majd a reggelhez, és egyszerűbbé válik a kelés.

Az ASMR műfaja igen megosztó, sokan szeretik, sokan pedig valami egészen beteg és perverz dolognak tartják. De mi is az igazság? Tegyünk rendet az ASMR háza táján!

Mi az az ASMR?

A rövidítés az angol Autonomous Sensory Meridian Response kifejezésből ered, amit magyarra úgy fordíthatnánk le, hogy autonóm szenzoros és idegi válasz, de ez még mindig túl bonyolultan hangzik. Az ASMR jelenségével foglalkozó kutatók úgy definiálják az eseményt, hogy adott egy nagyon specifikus hang vagy vizuális élmény, ami egy mélyen pihentető, végtelenül megnyugtató, kellemes érzést vált ki. Dr. Richard Craig, az ASMR jelenség jeles kutatója szerint igen nehéz megfogalmazni, mi is történik pontosan, mikor az esemény végbemegy. "Az ASMR nagyon összetett, nehezen kibogozható fogalom. Úgy kell elképzelni, hogy bizonyos ingerekre, mint egy kellemes hang, látvány, illat vagy textúra, az agy mintha elzsibbasztaná önmagát. Egy kellemes bizsergés indul ki a tarkó irányából, ami végigfut a gerincoszlopon, majd kiterjed a végtagokra. Igazából ahhoz tudnám hasonlítani, mikor valaki lúdbőrzik egy számára kedvelt zenétől." - magyarázza a tudós.

"Hm, ez mintha már megtörtént volna egyszer" - érezhetik sokan egy adott pillanatban. Az agy mintha elzsibbadna, az ismerős emlékképek pedig egy pillanat alatt elárasztják az elmét. Ilyen, mikor déja-vuja van valakinek. De mi is ez pontosan?

A déja-vuról általában

Sok nézet terjedt el arról, vajon mi is ez a jelenség pontosan. Ahány foglalkozáskör, annyi magyarázat, kapcsolják az agyi tevékenységekhez, a jövőlátáshoz, sőt a lélekvándorlást is magyarázatul adták már. A déja-vu, más néven paramnézia egy olyan jelenség, amely során egy aktuális helyzetet úgy élünk meg, mintha az egyszer már lejátszódott volna előttünk. Egy különös, agyat bizsergető érzés játszódik le ilyenkor a testben, amit bármikor visszaidézhetünk, a későbbiekben azonban nem mindig emlékszünk arra, pontosan mi váltotta ki. A kutatók ezért is nem tekintenek valós emlékként a déja-vu során felidézett eseményekre, a kutatások pedig megindultak, hogy rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a különös érzetet. A déja-vu elméletét körülbelül az 1980-as évek végén alkották meg, itt elkülönítettek négyféle esetet: a mágiából fakadó folyamatokat, az előhívásból fakadó folyamatokat, a neurológiai folyamatokat és az emlékezési folyamatok által indukált folyamatokat. A szakirodalom rengetegféle megoldást kínál, és sok elképzelést tart abszolút kizárhatónak. Lássuk, mik is ezek pontosan!