Régóta adott a kérdés, mi számít hűtlenségnek, és mi nem? Létezik a megcsalás után is jól működő párkapcsolat? Hogyan lehet megelőzni a félrelépést? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mi is a hűtlenség?
A kérdés igen sok problémát vet fel, ugyanis egyénenként változó, ki mit tekint megcsalásnak. Egyesek már attól is rettegnek, hogy a párjuk kicsit jobban megnéz valakit, míg mások bátran hagyják, hogy párjuk néha-néha idegenekkel kalandozzon. Az első és legfontosabb teendő egy párkapcsolatban, hogy lefektessük a szabályokat, vagyis letisztázzuk azt, mi számít megcsalásnak. Elképzelhető, hogy partnerünk egészen másként gondolkodik, mint mi, ez pedig később óriási problémákat is szülhet. Ha úgy vesszük, a megcsalásnak nem pusztán fizikai megnyilvánulásai vannak, hiszen az internet térhódításával a pornó, a szexting és a webkamerás együttlétek is előtérbe helyeződtek. Általában negatív töltetű szavak kapcsolódnak a hűtlenséghez, így a társadalom nagyrésze is elítéli a félrelépést. De vajon mikor válunk hűtlenné, és miért van létjogosultsága egy jól működő kapcsolatban?
Miért lépünk félre?
Óriási hiba azt feltételezni, hogy hűtlen csak az lehet, akinek rossz a kapcsolata. Maga a hűtlenség nem minden esetben egy új, nagyobb érzelmi biztonságot jelentő kapcsolatkeresésről szól. A pszichológusok megvizsgálták a fogyasztói társadalom által közvetített üzenetet és a hűtlenség közti kapcsolatot. Megállapították, hogy sokan csak azért lépnek félre, mert úgy gondolják, másként kimaradnak valami új, izgalmas, jobb lehetőségből. Felmérések szerint a megkérdezettek több mint 40%-a állította, hogy boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban élt, mikor megtörtént a megcsalás. Sok esetben nem csak szexuális, hanem érzelmi okai is vannak a hűtlenségnek, ilyenkor viszont általában egy rossz kapcsolatból való kilépés előtti elhatározás, ami ösztönzi a megcsalót a partnerváltásra. Tulajdonképpen akkor ki számít megcsalónak? Bárki, aki érzelmi vagy szexuális indíttatásból szegi meg a párjával lefektetett szabályokat. Vannak olyan személyek, akik alaptermészetüknél fogva sokkal fogékonyabbak az új impulzusokra, ezáltal gyakrabban is válnak hűtlenné egy kapcsolatban. A tudományban lassan elfogadottá válik a „kalandor-génnel rendelkező” megnevezés erre az állapotra.
A hűtlenség megelőzése
A napokban tartott előadást a témáról Somogyiné Petik Krisztina és Asztalosné Elekes Szende pszichológus és Papp Miklós morálteológus. Két igen fontos fogalmat érdemes tisztázni a hűtlenség kapcsán, ez a féltés és a féltékenység. A féltés természetes reakció, minden olyan dolgot féltünk, ami számunkra fontos vagy értékes. Ezzel szemben a féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami egy kapcsolatban igen nagy éket képes verni a pár tagjai közé. Papp Miklós szerint abban az esetben, ha a pár egyik tagja hirtelen túlzott vonzalmat kezd érezni valaki iránt, a legokosabb, ha megelőz bármit, ami a megcsaláshoz vezet, például elkerüli az illetőt (akár drasztikus módszerekkel, mint a munkahelyváltás). A megcsalás maga a kapcsolati elégedetlenségből származhat, ezért megelőzésként érdemes a megelégedettségi szintet mindig fenntartani, táplálni a másik iránt érzett vonzalmat, érdeklődést. Fontos továbbá az is, hogy nem szabad elfelejtenünk, kivel élünk együtt, kit választottunk párunknak, ugyanis a megszokás miatt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy párunk éppolyan sérülékeny, mint önmagunk. Egy megcsalt személyben valami eltörhet, a bizalom teljes mértékben összeomlik, ráadásul olyan mély sebet ejthetünk rajta, amit talán egész életében nem fog kiheverni.
Mégis megtörtént a megcsalás, vége van?
Nem minden esetben kell lehúzni a rolót, ha a pár egyik tagja félrelépett. Sokan képtelenek átlátni a szenvedély ködén, ám ettől még nem kell rögtön sutba dobni egy kapcsolatot. Persze, ha sorozatos megcsalásról, kihasználásról, netalántán az egészség kockáztatásáról van szó, a pszichológusok a tovább lépést javasolják, ám első nekifutásra mindenképp érdemes dolgozni a bizalom visszaépítésén és annak megtartásán. A szakemberek remek szolgálatot tesznek ezügyben, de támaszkodhat a pár a család és a barátok segítségére is. A legfontosabb, amit muszáj észben tartani, hogy a változás nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni. Hosszú hónapok, évek munkája eljutni a megcsalás előtti állapothoz (ha lehetséges), így fokozott türelem, odafigyelés és szeretet a bevált recept a krízishelyzet megoldására.
Mit tehet egy megcsalt személy és mit maga a megcsaló?
A legelső teendő, hogy a felek egyértelműen eldöntsék, mit is akarnak a másiktól. Esett szó arról, hogy létezhet a megbocsátás elvén való újrakezdés, de persze dönthetnek úgy a párok, hogy végleg szétválnak. Előbbi lehetőséghez jónéhány jótanácsot érdemes megfogadni, hiszen emberi természetünknél fogva is képesek vagyunk hibákat elkövetni egy ilyen nehéz procedúra során. A sértett félnek komolyan kell gondolnia, hogy képes újrakezdeni. Amíg ezt nem tudatosítja magában, addig nem létezhet újrakezdés. Mivel ez főként a sértett fél döntése, ezért, ha belemegy abba, hogy megjavítják a kapcsolatot, nem szabad a mártír szerepébe bújnia. A legrosszabb, ha a megcsaló párunkat folyton a botlására emlékeztetjük, hiszen a bizalom újraépítése helyett egy örökös viszály kialakítása fog lezajlani. A megcsalónak is szem előtt kell tartania, hogy partnere igen hosszú és rögös úton fog végig menni, ezért az állandó számonkérés és türelmetlenség szintén egy rossz választás ilyen esetben. Egy jól működő fegyver van a párok kezében, ami bármikor remekül működik, a kommunikáció. Nem szabad elhallgatni az érzelmeket, szerepet játszani, elsikálni a múltat. A történtekről beszélni kell, hiszen a közös jövő építésében mindkét félre szükség van, ez pedig csakis megbeszélés útján lehetséges. Az újra megismeréssel közelebb lehet kerülni a másikhoz, a bizalom pedig egy idő után újra kialakul.
