Közvélemény kutatások szerint az időskori demenciától tart leginkább a fiatal lakosság – nem véletlenül. A feledékenység ellen számtalan tippet találni a neten, mégsem biztos, hogy mindegyik hasznos lehet.
A demenciáról
A demencia egy világszerte emberek millióit érintő betegség. Magyarországon közel 160 000 ember szenved a kórban. Az orvosok a szellemi képességek hanyatlásával azonosítják a demenciát. Persze, nem minden idős ember demenciás, aki egy kicsit is feledékenyebb, vagy lassabb, mint az átlagember. A demencia tünetei közé tartoznak a következők: a gondolkodás lelassulása, az összefüggések átlátására való képesség hiánya, tájékozódási képesség romlása, állandó zavar, a fogalmak nehéz körülírása, agresszió, türelmetlen viselkedés, a személyiség kóros torzulása. A demencia sajnos most már nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti, egyre fiatalabb korban is kezdi felütni a fejét. Sok tünet már évekkel a betegség kialakulása előtt jelentkezik, mint például a rágási problémák (egy alma elrágásából megállapítható, kinél jelent fokozottan nagy veszélyt a kialakuló memóriazavar), az egyre lassuló mozgás, a túlsúly, a depresszió. Léteznek módszerek a demencia megelőzésére, ám sokan közülük mégsem olyan hatékonyak, mint az elsőre hittük.
Rejtvények - Tévhit
A média előszeretettel ábrázolja a szellemi frissességgel büszkélkedő idősebb korosztályt rejtvényfejtés közben. E tevékenység valóban pozitív hatást gyakorol a szervezetre, ám egy idő után elveszíti a hatékonyságát. Hogy miért? Mivel egyes rejtvények ugyanazokat a feladványokat közlik újra és újra, és egy idő után már nem tartalmaz kihívást. Az agy karbantartására nem véletlenül a tanulást javasolják elsősorban az orvosok. A műveltség fejlesztésével 18 százalékkal nagyobb esély van arra, hogy visszaszoríthatóvá váljon a demencia. A rejtvényfejtés tehát nem garantál biztos védelmet e betegség ellen, ám az újabb és újabb tanulási formák elsajátítása nagyban hozzájárul a szellemi frissességhez, így akár meglévő kórnál is elodázhatók a betegség súlyosabb szakaszai.
Sok mozgás – Tény
Ausztrál kutatók szerint ahhoz, hogy emlékeinket és agyunkat is formában tartsuk, nem elég pusztán információhalmazokat elsajátítanunk. A mozgás épp olyan fontos a szellemi frissesség elérésében, mintha a testünkről beszélnénk. Mivel a demencia egyik okának az elhízást említik az orvosok, érdemes odafigyelni a testsúlyra. Egy érdekes kísérlet eredménye e tény feltárása: Ausztráliában ugyanis készült egy kutatás, ahol ötven évnél idősebb résztvevőket kértek arra, hogy heti 3 órát sportoljanak. A mozgásformát nem kötötték meg, így legtöbben a gyorsgyaloglást választották. Másfél év elteltével minden kísérletben résztvevő pozitív hatásokról számolt be. A mértékletes sportnak köszönhetően javul a közérzet, így a depresszió kialakulásának esélye is csökken. A sportolás számos pozitív hatása közül továbbá a kiadós alvás is kiemelendő, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az alváshiány nagyban hozzájárul a demencia gyorsabb fejlődéséhez.
Diéta – Tévhit
Rengeteg életmódmagazin foglalkozott már a témával, és egyértelműen nem jelenthető ki, hogy a diétázás nem lenne jótékony hatással a testre. Mivel a túlsúly is jelentősen rontja a demenciások állapotát, így érdemes odafigyelni arra, mit eszünk. Az viszont téves feltételezés, hogy a demencia megszüntethető az egészséges táplálkozással. Sajnos nem egy sportoló szenved a demencia tüneteitől, így az a feltételezés, hogy a kártékony ételek mellőzése megoldást jelent az elbutulásra, súlyos tévedés. Ennek ellenére természetesen az orvosok javasolják az egészséges életmódot, mivel sokkal kisebb eséllyel alakul ki a depresszió, a már említett túlsúly, és egyéb szervi baj viszont könnyen megelőzhető a módszer által.
A táplálék-kiegészítők nem védik az agyat – Tény
A neten ezerféle „Julinak/Katinak bevált” hangzású, villogó feliratba ütközik a tekintetünk, és talán akaratlanul rá is kattintunk az efféle vásárlócsalogató hirdetésekre. A különféle olajok, tabletták, növények csodás demencia-gyógyító hatásáról azonban nem lehet egyértelműen állítani, hogy maximálisan meggátolják a betegség kialakulását. Sajnos e kórral kapcsolatban még mindig rengeteg a talány, így azt is homály fedi egyelőre, kik érintettek leginkább a kérdésben. Mivel eltérő korosztályú, életvitelű, beállítottságú emberekről van szó, téves azt állítani, hogyha Jutkának bevált a halolaj vagy a gingko biloba, az bárki számára biztosított sikert jelent.
A demencia elleni harcban az is hátrányt jelenthet, ha nem vagyunk tisztában az előjelekkel, tünetekkel vagy magával a demenciával. További tévhitek a betegségről:
A memóriaromlás normális
Valóban, egy bizonyos mértékig. Amikor valaki elfelejti egy szó nevét, vagy nem jut eszébe egy mellékes információ, ami órákkal ezelőtt hangzott el, esetleg nem ugrik be rögtön, hová tettünk le valamit. Ezek betudhatók az aktuális érzelmi állapotnak, esetleg a fáradtságnak is. A memóriavesztés azonban cseppet sem tekinthető normálisnak, ha az adott személy egy hozzátartozója nevét felejti el, rendszeresen rossz helyre pakol tárgyakat, vagy félórás időközökkel ugyanarra kérdez rá. E tudatállapotnak vannak egyéb aggasztó jelei is, ezért mindenképp javallott felkeresni egy szakembert, ha huzamosabb ideig fennáll a probléma.
A demencia kialakulásáért a genetika tehető felelőssé
Egész sokféle összefüggést fedeztek fel a kutatók a demenciával kapcsolatban. Mint már felsoroltuk, a túlsúly, a depresszió, az életkor stb. nagy szerepet játszanak a kialakulásában, ám nem kizárólagost. Ez a genetikára is érvényes, hiszen számtalan példa hozható fel arra, hogy demenciában szenvedő felmenők nem örökítették utódaikra a betegséget. Eddig az életkor tűnik a legnagyobb felelősnek a kór kialakulásában, ám azt is tisztáztuk már, hogy nem csupán az idősek válnak a demencia áldozatává, hanem a fiatalabb generációk is.
A demencia és az Alzheimer-kór egy és ugyanaz
Gyakori fogalomzavar kíséri e két kór említését, így ideje tisztába tenni mindent. A demencia és az Alzheimer két szorosan összetartozó fogalom. A demencia egy általános megnevezése a hanyatlásnak, az Alzheimer pedig egy speciális esete. Bizonyára mindenkinek megtanították általános iskolában, hogy nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar. Ebből a példából jól levezethető, hogy minden Alzheimeres demenciás, de nem minden demenciás Alzheimeres. Az Alzheimer-kór számos egyéb betegség eredménye is lehet, ide sorolhatjuk például a Parkinson-kórt vagy akár a sztrókot is.