A négynapos munkahét bevezetéséről már tavaly is sok terv született, lássuk, hogy nézne ki pontosan!

Szinte már kicsi korunk óta azt a nézetet verik belénk, hogy a jó munkához idő és energia kell. Minél többet dolgozik valaki, annál sikeresebb, minél több vért izzad, annál jobb eredmény születik a végén. De mi van, ha ez az egész csak egy téves berögződés? Mi van, ha a testünk teljesen másként áll hozzá ehhez a kijelentéshez? Kutatók százai foglalkoztak a témával, miként lehetne hatékonyabbá tenni a munkavégzést, barátiabbá tenni a körülményeket. Végül az a megállapítás született, hogy egy nappal meg kellene rövidíteni a munkahetet, azaz öt helyett négy napot kellene csak dolgoznunk. Egyes helyeken megfigyelhetjük, hogy pénteken, főleg délután nemigen folyik hatékony munka. A legtöbben fáradtak, a hétvégét tervezik, ráadásul a munkáltató sem tiltakozik hevesen, és küldi robotmunkára a dolgozóit a munkahét utolsó óráiban.

Mi vezetett idáig?

A kutatás egyik nagy motivációját képezik az egyre romló táppénz-statisztikák. Mivel a magyar egészségügyi eredmények igen rosszak, beleértve az alkoholizmus mértékét, az elhízást, a stressz faktorokat stb. előzetesen ezt vették górcső alá. Kiderült, hogy Magyarországon egy-egy ágazaton belül nem mindenhol dolgozik megfelelő számú alkalmazott, így egy ember akár kettő helyett is végezheti a feladatokat. Ez az állapot teljes kimerüléshez vezet, ami hajlamossá teszi a dolgozókat mindenfajta betegségre az egyre gyengülő immunrendszer miatt. Jó ez így? Egyértelmű, hogy nem. Ezért is vált egyre sürgetőbbé a munkanapok számának megkurtításának alapos kutatása.

Mik a pozitívumok?

Egyes országok már megkezdték a kísérleteket, ide tartozik Spanyolország, Svédország, Hollandia, Amerika és Franciaország is. A fejlődő technológia és a robotika lehetővé tenné, hogy 3 napos pihenőnapot biztosítsanak a munkaadók a dolgozóiknak. A hatások vizsgálatára nagy hangsúlyt fektettek a kutatásban, egészen meglepő eredmények születtek. Elsősorban azt vizsgálták, a fáradtság mennyire szorítható vissza a munkanapok lecsökkentésével. Mivel a kimerült dolgozók nemcsak hogy nem végeznek 100%-os munkát, a munkahelyi légkör romlásához is jelentősen hozzájárulnak. Felmérések igazolják, hogy 7 munkaóra az, amit egy dolgozó hatékony munkavégzéssel tud tölteni, ezután a teljesítménye fokozatosan romlik. Érthető ez a szellemi munkát végzőkre, illetve a kétkezi munkásokra is. További pozitívum, hogy a megnövekedett szabadidőnek köszönhetően több idő jut az alvásra, az egészséges táplálkozásra, a kikapcsolódásra. Mivel a stressz manapság Magyarországon az alkohol után a legnagyobb ellenség a lakosságra nézve, mindenképp forradalmi újítás lenne, hiszen jelentősen javulhatnának az egészségügyi statisztikáink. Sajnos egyre több stressz által kialakuló betegség válik népbetegséggé, ráadásul az egészségtelen táplálkozás is jelentősen rányomja a bélyegét a dolgozók közérzetére. Egy tudományos magazinban megjelent, egy amerikai kutatás bebizonyította, miszerint a túlórák és a szív- és érrendszeri betegségek közt összefüggés van. Ha 40 óránál is többet dolgozunk egy héten, ami valljuk be, igen sokakat érint, az legalább 25 százalékkal növeli a stroke kialakulását.

Mik a negatívumok?

Ugyan két évszázaddal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy csupán heti 5 napot dolgozzunk, mégis megtörtént a változás. Mostanság ismét az a probléma vetülne fel, ami az előző változtatás kapcsán is, az életvitelünk túlságosan is az ötnapos munkarendre van szabva. A gyermekes családok számára igen nagy problémát jelentene az iskola kérdése, hiszen nem biztos, hogy az oktatási rendszer átformálhatóvá válna a munkaügyi rendszerrel egyszerre. A nyitvatartási idők, az adózás, a munkaórák száma pedig újabb problémákat vetnének fel. Tegyük fel, rövidebb lesz a hét, ám ezzel egyidejűleg megnövekednek a munkaórák is. Ahogy azt már előzőleg megtudtuk, a hatékony munkavégzés 7 órában mérhető, utána a fáradtság és a koncentráció hiánya romló teljesítményt idéz elő. Mivel csökken a figyelem, így a kétkezi munkások esetében megnövekedik a balesetek esélyének százaléka, ráadásul a szorongás ismét fellépő tényezőként szerepel, ami betegségek kialakulását idézheti elő.

A négynapos munkarendre való átállás tehát igen bonyolult kérdés, jelenleg még kísérleti stádiumban tart a megvalósítása, ám pozitívan fordulhatunk a jövő felé, ugyanis az olyan nagyvállatok, mint a Google, már rendszeresítettek intézkedéseket a dolgozóik érdekében, például téli sítúrákkal és nyári piknikekkel igyekszik a vezetőség visszaszorítani a stresszt, valamint támogatásokkal és az egészséges életmód szorgalmazásával segítik alkalmazottaikat