Tudomány: Te segítesz, ha látod, hogy valaki bajban van?

A válasz talán elsőre igen lesz, de biztos vagy benne? Sokaknak ugyanis nem a lélekjelenléten múlik, hogy képesek-e egy bajbajutott embertársuk segítségére sietni.

A járókelő effektus

A pszichológusokat már régóta foglalkoztató kérdés, vajon miért csak néhányan vagyunk hajlandóak segíteni ismeretleneken, hogyha egyértelműen észleljük, hogy baj van? A kérdés a fókuszba 1964 után került, mikor is egy egész háztömb nézte végig, ahogy Kitty Genovese-t lakásának kapuja előtt megtámadják. A fiatal lány vérző sebei ellenére eltámolygott az utca végéig, majd segítségért kiáltott. 38 ember hallotta vagy látta a támadást, mégsem értesítette senki a hatóságokat. A nyomozók tehetetlenül álltak az eset előtt, hiszen a józanész azt diktálná, hogy ilyen helyzetben minimum egy segélyhívással támogassuk embertársunkat. A médiában óriási visszhangot keltett az eset, a pszichológusok pedig azonnal lecsaptak az ügyre. Végül 1968-ban az a megállapítás született, hogy az ember fejében akaratlanul is a miért éppen én? – kérdés ötlik fel vészhelyzet esetén. Ha több szemtanú is a helyszínen tartózkodik, felötlik a gondolat, miért éppen neki kellene odamennie, hiszen a többiek sem csinálnak semmit. A tudósok számtalan kísérletet végeztek, míg nagyjából behatárolhatóvá vált e viselkedés mechanizmusa. Megfigyelték ugyanis, hogy a legtöbb tétlenkedő szemtanú a másikra vár, így ördögi kör jön létre, hisz gyakorlatilag értékes perceket veszítenek azzal, hogy a másik lépését figyeli. Ezzel ellentétben pozitív hatása is van ennek az effektusnak, mivel az is kiderült a kísérletekből, ha egyvalaki a bajbajutott segítségére siet, előbb-utóbb a csoport is csatlakozik a segítségnyújtók köréhez.

Mások példájának követése

Az emberi viselkedés alapját szinte mindig az határozza meg, hogy másokhoz viszonyulunk, mások példáit követjük. Ez lehet pozitív és negatív példa, a lényeg, hogy egyfajta viselkedési mintát tár elénk. Egy híres kísérlet bizonyította be azt, hogy tényleges vészhelyzet esetén sem cselekszünk racionálisan. Egy helyiségbe ugyanis kísérleti alanyokat ültette, a hallgatók azt hitték, tesztet töltenek ki. Ezután a teret elkezdték füsttel megtölteni. Mikor egyedül ültek a teremben a diákok, szinte azonnal jelezték a vészhelyzetet, ám mikor közösen voltak a teremben, az eredmény egészen más lett. A kísérletben résztvevők érzékelték ugyan a veszélyt, de mivel senki sem cselekedett, így elkönyvelték magukban, hogy nincs semmi baj. Pedig a veszély tisztán láthatóan ott lebegett a szemük előtt. Sok esetben a szemtanúk nem érzik bizonyosnak a veszélyt épp emiatt, mert mások sem reagálnak. Ebből az okból kifolyólag a résztvevők nem tudják pontosan, valós veszély áll-e fent, és szükséges-e beavatkozni. Tipikus példa erre a földön fekvő járókelő esete, mikor a legtöbben átlépnek felette, mivel azt hiszik, ittas vagy drog hatása alatt áll, hiszen senki sem segít neki. Itt lép be a következő tényező, ami gátolhat minket a segítségnyújtásban.

A szimpátia

Nem is hinnénk, de a szimpátia nagyon is sokat számít, hogyha segítségnyújtásra kerül a sor. Itt nem vészhelyzetekre kell gondolni csupán, ugyanis hétköznapi esetek modellezésével is foglalkoztak a kutatók. Felkértek több férfit, hogy kétféle szituációt játszanak el az utca emberével. Az egyik esetben szimplán pénzt kértek a járókelőktől, majd egy másik helyszínen szintén ugyanezt tették, ám azzal az indokkal, hogy ellopták a tárcájukat. Ahogyan a pszichológusok sejtették, az utca emberének 72%-a adott pénzt a lopott tárca miatt, míg az első körből csupán 34%-ot sikerült rávenni az adakozásra. Mi tehát a tanulság? Az ember mindig mérlegel, megérdemli-e a társunk a segítséget. Ez igen merész lépés, mivel nyilvánvalóan nem tudjuk minden esetben biztosra, hogy helyesen vélekedünk az adott egyén hátteréről. Ez a felfogás ösztönzi továbbra is a pszichológusokat, hogy megvizsgálják, vajon előítéleteink miként befolyásolják az adakozásról kialakított nézeteinket, cselekedeteinket.

Az önbizalom

Ahhoz, hogy valaki segíteni tudjon, sok tényezőnek kell megfelelnie. Nem mindegy például, hogy mely kultúrakörből származunk, illetve az sem, hogy harmóniában állunk-e saját magunkkal. Pozitív énképünk megtartására törekszünk ugyanis, amitől az lenne várható, hogy vészhelyzetben mindenképp idegenek segítségére sietünk. Ez furcsa mód nincs így, csupán akkor vagyunk hajlandóak azonnal segíteni, ha ismerjük az illetőt. Idegenekkel szemben ugyanis egészen más érzésekkel viseltetünk, vagyis képesek vagyunk elrejtőzni az arctalan tömegben, áthárítva ezzel másra a felelősséget. A segítségnyújtásnak persze az is fontos részét képezi, ki mennyire jártas például az elsősegélynyújtásban, illetve mennyire ismeri a vészhelyzeti forgatókönyveket például egy épület evakuálása során.

Az alábbi videóban megfigyelhető, miként zajlik gyakorlatban a járókelő-effektus. A gyalogosok sok esetben nem reagálnak a földön vagy padon fekvőkre, holott tisztán látszik, néhányan meg is állnak elmélázni, vajon szükséges-e a segítségnyújtás. A kisfilmet Kovács Niki készítette, 

0 Tovább

Lélektan: Káros közösségi oldalak

Kutatások bizonyítják, hogy egyes közösségi oldalak torzítják a fiatalok személyiségét.

A közösségi oldalak szinte a legtöbb ember mindennapjainak részét képezik, ezeken keresztül kommunikálhatunk egymással, megoszthatjuk aktuális kedvencünket, vagy épp megmutathatjuk legfrissebb fotóinkat a nagyérdeműnek. Ez mind szuperül hangzik, előnyeiket napestig lehetne sorolni, ám abba nem sokan gondolnak bele, vajon milyen káros hatása van ezeknek az oldalaknak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia utánajárt annak, a fiatalok vajon mennyi időt töltenek a neten ilyesféle tartalom böngészésével, az eredmény pedig megdöbbentő. 6-tól 18 éves korig a fiatalok csaknem minden szabadidejüket a közösségi oldalak böngészésével töltik. A felmérés szerint körülbelül 50 százalékban napi rendszerességgel látogatják a közösségi oldalakat, ezen fiatalok szintén 50 százaléka pedig napi 10 alkalomnál is többször lép fel. A kutatók aggódnak, mivel úgy tűnik, a közösségi oldalak látogatása amolyan pótcselekvéssé növi ki magát, azaz a gyerekek akkor is fellátogatnak ezekre a site-okra, ha nem is akarnak megnézni semmit. Mit is indukál ez pontosan: a fiatalok szociális élete hanyatlóban van, mivel a valós társas érintkezés elmarad, kényelmesebbé válik mindent online intézni.

Facebook

A Facebookkal kapcsolatban rengeteg buktató van. Persze, nem elhanyagolható, hogy előnyei is akadnak bőven, ám a nem megfelelő korosztály és a nem megfelelő használat nagyon is káros hatással van a felhasználóira. Épp ezért emelik a kutatók majdnem első helyre a káros közösségi oldalak listájában. Kezdjük mindjárt a regisztrációnál! Ugyan a regisztrációs korhatár 13 év, biztosan mindenki találkozott már annál sokkal fiatalabb felhasználóval is. A kisebbek előszeretettel hazudnak az életkorukról, hogy betörhessenek a Facebook világába. A probléma két oldalról is megragadható. A szülő vagy nem tud gyermeke regisztrációjáról, vagy tud róla, és legrosszabb esetben maga ösztönözte arra, hogy fellépjen az oldalra. A gyermekek akkor titkolóznak a szülők előtt, ha valami nincs rendben velük. Legyen szó bántalmazásról vagy egyszerű csínytevésről, magukba zárkóznak, bizalmat a szülők iránt nemigen táplálnak, így jobbnak látják a titkolózást. Ez nagy veszélyt jelenthet a fiatalokra nézve, mivel így nincs ott a szülő a fiatal felhasználó mögött, nem tudja megvédeni az esetleges zaklatásoktól, internetes trolloktól, akik komoly lelki bántalmazásban részesíthetik az arra fel nem készült gyermekeket. Ha azonban a szülő tud a gyermek regisztrációjáról, tudat alatt azt sugallja a fiatalnak, hogy helyénvaló a hazugság, és nem muszáj mindig igazat mondania. Ha a gyermek elszabadult a Facebookon, már nemigen lehet mit tenni, szabályok hiányában bármit megtehet. Mivel az úgynevezett Lájkok korát éljük, így hamar rájön a gyermek is, szeretne a Lájkvadászok közé tartozni. De kik is ők pontosan? Általában irreálisan sok ismerőssel rendelkeznek, a nap minden órájában megosztanak valamiféle tartalmat, nem ritkán értesülünk életük minden eseményéről. Az életüket Facebookon élők mellett ott vannak azok az emberek, akik imádják mások orra alá dörgölni, milyen anyagi jólétben élnek. Dicsekedni bármivel lehet, tökéletes szerelmi élettel, autóval, luxusnyaralással stb.. Kutatások szerint az efféle felhasználók mind-mind önértékelési problémákkal küzdenek, állandó visszaigazolásra vágynak. De mi velük a probléma? Hogy egy önmagával kevésbé elégedett, és nem lát a Facebook rózsaszín világának díszlete mögé, az könnyen azt hiheti, hogy minden felhasználó élete sokkal jobb, mint az övé. Ez igen nagy frusztrációt okoz, ennek leküzdése érdekében sokan hazudni kényszerülnek. Shaun Higton norvég rendező megragadta egy kisfilmben a Facebook lényegét, műve, a What’s in your mind? magyar felirattal is megtekinthető. 

Instagram

A legtöbben biztosan csatlakoztak már az Instagram csillogó, agyonfilterezett világához. A fotómegosztót nyilvánították 2017-ben a legkárosabb közösségi oldalnak, mivel olyan érzelmeket váltanak ki a fiatalokból, mint a szorongás, magány, depresszió, testképzavar. A Facebookhoz hasonlóan itt is a hazugság és megtévesztés okozza a legtöbb problémát. Az Instagram sajnos nem az élményeink megosztásáról szól, ahogyan azt eleinte hittük, hiszen mára már óriási a verseny a kedvelések és követők számát illetően. Ahogyan a Facebookon, az Instagramon is megjelennek azok a felhasználók, akik előszeretettel lódítanak a tökéletes életről. Sajnos a képek hamisságának mértéke már kontrollálhatatlan, ám pozitívum, hogy egyre több Insta-sztár mutatja meg, mi is rejlik a tökéletes fotók mögött. Fiatal nők gyakran egy egész napig nem esznek, hogy órákon át tartó pózolással elérhessék a tökéletesen lapos hasat, és megtalálják a megfelelő szöget. Sminkmesterek dolgozta arcok köszönnek vissza a leghíresebb sztárok profiljairól, egy-egy beauty-guru pedig képes elmenni odáig, hogy tökéletesen értelmetlen tippeket adjon (például nem egy smink tutorialban használnak hétköznapi tárgyakat az alapozó eloszlatására, lehet az akár egy paprika vagy egy tégla is…). Fényűző luxusvillák, egzotikus utak, véget nem érő partik áradata tódul az arcunkba akár percről percre is. Ez főleg a fiatalok számára veszélyes, mivel a sikeres életet a bulikkal, státusszimbólumokkal és a pénzzel azonosítják, motivációjuk így egészen torz végeredményt feltételez. Sokakat elérhetetlen álmok hajszolására ösztönöz az Instagram, legyen szó akár a tökéletes test eléréséről, vagy az álomautó, álomház, álompár megszerzéséről. Ha nem valósulnak meg az elvárások, ami valljuk be, már a kezdetektől fogva lehetetlen, az állandó csalódottságot, frusztrációt okoz. Nem csoda hát, hogy könnyen kialakulhat a depresszió, a szorongás. A folyamatos irreális elvárások soha meg nem szűnő lánca így lassan megfojtja a felhasználót. Az erről készült kisfilm remekül megmutatja, miként hatnak az emberekre az Instagram képei, illetve mennyire hihető az, amit ott látunk.

Egyéb káros hatások

Számos kutatás témáját képezi az, miként vannak hatással a közösségi oldalak a felhasználóira. A csoportba belevonták a tanárokat, szülőket, orvosokat, még a fiatalokat is. Több tanár például azt állítja, a gyengén teljesítő tanulók a közösségi oldalak miatt nem ösztönözhető jobb eredmény elérésére. A mobilok és számítógépek használata miatt általánosan megfigyelhető a helyesírás és az íráskép romlása. A szociális készségek meggyengülése is megfigyelhető, például az internetes bennszülöttek nehezebben létesítenek kapcsolatot a való életben, illetve érzelmeiket, véleményüket is sokkal korlátozottabban képesek kifejezni. További aggasztó tényező, hogy az önálló véleményformálást is befolyásolják a közösségi tartalmak, hiszen sokan nem merik felvállalni valódi identitásukat, inkább azt hangoztatják, ami az aktuális trendbe belefér. Az internet lehetőséget ad arra, hogy anonim módon fejezzük ki a gondolatainkat, éppen ezért vagyunk sokkal visszafogottabbak a való életben, mint a virtuális térben. A verseny a tökéletességért folytatott harcban lassacskán nem várt méreteket ölt, ami akár generációs eltolódást is előidézhet, például bizonyos „felnőttes dolgok”, mint az öltözködés, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. már egyre kisebb korban is megjelenhet.

0 Tovább

Tippek: Elsősegélynyújtás – tények és tévhitek

Néhány tanács, amiről sokan azt hiszik, működik.

Mire kell figyelni, ha baleset történik?

A legfontosabb, ha azt látod, baleset zajlik a közeledben, hogy őrizd meg a nyugalmad. Sablonosnak hangozhat, ám másodpercek is döntő fontosságúak lehetnek életveszély esetén. Elengedhetetlen a mentők kiértesítése, ám ahhoz, hogy pontosan meg tudd mondani, hol vagy, mi történt, szükséged van az önuralmadra. A helyszín és a történtek ismertetése, a sérültek számának pontos meghatározása, esetlegesen pedig azt is el kell döntened, szükséges-e műszaki mentést kérned. Ezekhez mind hidegvér, és racionális gondolkodás szükséges. A gyakorlott elsősegélynyújtók is kérhetnek segítséget kívülállóktól, ám előfordulhat, hogy egyedül neked van csak lehetőséged segíteni egy bajbajutotton, így nem árt tisztában lenni néhány tévhittel, amik lassacskán beették magukat a köztudatba.

elsősegély tévhit vérzés ájulás mentő egészség

Tévhit: Az égett sebre kenjünk tejfölt/vajat.

Tény: Égés esetén el kell távolítani a beteg szennyezett ruháit, ékszereit. Amilyen gyorsan csak lehet, az égett részt igyekezzünk lehűteni, hogy minél kisebb mértékben károsodjanak a szövetek. Érdemes hideg, folyó víz alá tenni a sérült testrészt, és egészen addig ott tartani, amíg a felület kellően le nem hűl. Az égett sebre szigorúan tilos bármit is kenni, steril fedőkötéssel vagy hűtőkötéssel akadályozható meg a beszennyeződés.

Tévhit: Ha a gyerek félrenyel, az ujjunkkal ki tudjuk szedni a torkán akadt idegentestet.

Tény: Ez egy igen veszélyes művelet, a Vöröskereszt meghatározása szerint csupán akkor szabad belenyúlni a kisgyerek szájába, ha tisztán látjuk az idegentestet, egyéb esetben csupán sérüléseket okozunk, vagy teljesen elzárjuk a légutakat. A megfelelő módszer az, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük, előre döntjük, majd óvatosan többször is ütést mérünk a lapockái közötti szakaszba. Ha az idegentest ezután sem távozik a szervezetből, valószínűsíthető a fulladás, így gondoskodnunk kell a gyermek újraélesztéséről, amíg a mentő ki nem érkezik a helyszínre.

Tévhit: Fejsérülés esetén van ok a pánikra, hiszen rengeteg vért veszít a beteg.

Tény: Egyes esetekben valóban ijedtségre adhat okot egy komolyabb sérülés, ám nem árt tudni, hogy a fejbőr alatt található a legtöbb ér, ezért egy igen kis seb is látványos vérzéshez vezethet. Érdemes megkeresni, honnan szivárog a vér, ez persze hajas fejbőr esetén nem könnyű feladat, majd ezután egy steril gézlapot szorítani a sebre. Körülbelül 10 percen belül eláll a vérzés, ha felületi sérülésről beszélünk. Létezik az úgynevezett sapkakötés, amit az elsősegélynyújtásban járatosak előszeretettel használnak, ám nincs gond akkor sem, ha valaki ezt nem ismeri, hiszen a sebre szorított gézlap bőven elegendő addig, amíg ki nem érkeznek a mentők, vagy nem látja orvos a sebesültet.

Tévhit: Orrvérzés esetén hajtsuk hátra a sérült fejét.

Tény: Orrvérzés esetén igen veszélyes, ha a vér visszafolyik a szervezetbe. Biztosítanunk kell a sérült számára a szabad, átjárható légutakat, ezért orrvérzés esetén fektessük a beteget a hasára, egy henger alakúra összegöngyölt törölközőt pedig tegyünk a homloka alá. A vér így szabadon távozhat anélkül, hogy fennállna a fulladás veszélye. Ebben a nyugalmi állapotban kell hagyni a beteget a mentő kiérkezéséig, vagy addig, amíg a vérzés meg nem szűnik. Az is hatásos módszer, hogyha a beteg előrehajol, orrnyergét szorítva várja, amíg a vérzés nem csillapodik. Ez körülbelül 5-10 percig is eltarthat a vérzés okától függően.

Tévhit: Ha a sérült sokkot kap, rángatózik, ki kell húznunk a nyelvét a szájából, nehogy lenyelje.

Tény: A nyelvet nem lehet lenyelni, csupán a gravitáció miatt a légutak irányába mozdul eszméletvesztés esetén. Rángatózó betegnek tilos a szájába nyúlni, hiszen bármikor megharaphatja az ujjunkat vagy akár a saját nyelvét, a vérző szerv pedig akár fulladáshoz is vezethet. Szintén tilos bármit a beteg szájába tenni, a legokosabb, ha megvárjuk, amíg a roham lezajlik. Tilos a beteget lefogni, lenyomni a földre, az egyetlen, amire ügyelnünk kell, hogy ne kerüljön számára megalázó helyzetbe, például közterületen lekerül a ruhája, illetve ne károsíthassa meg senki például azzal, hogy meglopja.

Tévhit: Átfagyott betegnek adjunk alkoholt, hogy felmelegedjen.

Tény: Az alkohol valóban melegség érzettel tölt el bennünket, ám épp az ellenkezője történik akkor, ha kihűlt betegnek adjuk. Van az italoknak ugyanis egy értágító tulajdonsága, ami annyit tesz, hogy a vért a végtagokba irányítja, ami végzetes kihűléshez vezetnek. Célszerű megvizsgálni, mi okozza a kihűlést, például vizes ruha esetén mindent el kell távolítani az áldozatról, és minél előbb meleg helyre kell vinni. Minden esetben orvosi ellátást kell biztosítani a sérült személy számára, hiszen elképzelhető, hogy maradandó károsodást okozott nála a kihűlés.

Tévhit: Vérzés esetén szorítókötést kell alkalmazni.

Tény: A szorítókötés hosszú évek óta tiltott az elsősegélynyújtásban, ugyanis hatása nem egy embernek okozott maradandó károsodást. A kötés lényege az lenne, hogy elzárja a főbb ereket, ezzel csillapítva a vérzést. A gyakorlatban azonban nem ez történik, mivel csupán a visszerek vérszállítását akadályozza meg, ami azt eredményezi, hogy a vér beáramlik az adott végtagba, ám kifelé már nem tud. A vér pang, súlyosbítva ezzel a vérveszteséget. További ellenérv, hogy az erős szorítás rendkívül roncsoló hatású, ugyanis mind az érfal, mind a szövet megsérül a kötés alkalmazása során. a módszer helyett nyomókötést kell alkalmazni, valamint a sérült tagot a fej fölé kell emelni, artériás vérzés esetén pedig meg kell keresni az artériás nyomópontot, és két ujjal addig nyomni azt, amíg a mentő ki nem érkezik.

Tévhit: Ha valaki egy ünnepségen/tömegben stb. rosszul lesz, le kell ültetni.

Tény: Mikor egy illető elájul, esetleg ájulás közeli állapotba kerül, mindenképp le kell fektetni. Mivel ilyenkor kevés vér áramlik a fejbe, biztosítani kell a megfelelő vérellátást. Ez úgy érhető el, ha az úgynevezett sokkfektetést alkalmazzuk, vagyis a lábakat körülbelül 45 fokos szögben megemeljük. Foghatjuk is, egy szék támlájára is helyezhetjük a végtagokat, a fő, hogy a lábakból a vér újra az agy felé áramoljon. Egészen addig kell így hagyni a beteget, amíg jobban nem érzi magát.

0 Tovább

Tudomány: Biztos, hogy rossz az alkohol?

Az alkohol rossz, vagy mégsem? A válasz egyszerű: mint mindig, tudni kell tartani a mértéket.

Prevenciók millió figyelmeztetnek az alkohol káros hatásaira, a függőség kialakulására. A veszély valós, a nagymennyiségű alkohol roncsolja a szervezetet, rendszeres fogyasztása pedig valóban függőséget alakít ki. De mi a helyzet olyankor, ha valaki csupán egy kis „takarítást” szeretne végezni az emeleten?

A Rochester Egyetem kutatása

Egy maroknyi tudós és sok-sok egér. Így nézhet ki egy átlagos kísérlet a laikusok szerint, a téma ez esetben viszont egészen izgalmas. Feltételezik a kutatók ugyanis, hogy talán hamarosan sikerül rájönni, miként takaríthatók ki a méreganyagok a szervezetből, amelyek akár a súlyos időskori elbutulást is okozzák. A tudósok egereken kísérleteztek, vagyis megpróbálták aláásni azt a hipotézist, miszerint kevés alkohol képes lerombolni a szervezetet. Az eredmény még a kutatókat is meglepte, ugyanis kis mennyiségű alkohol tényleg segíti a szervezetet a mérgek szelektálásakor. Két csoportra osztották a rágcsálókat: az egyik csoport alacsony mennyiségben kapott alkoholt, míg a másik nagymennyiségben és rendszeresen. Míg az első csapat egér funkciói javultak, megfigyelőképességük átlagon felülivé vált, addig a másik csoport egér zavarttá, agresszívvé váltak, ráadásul a mozgásuk is egyre inkább szétesett a kísérlet utolsó stádiumában. Az egereknél tehát jelentkeztek a rendszeres alkoholizálókra jellemző tünetek, azaz az agyi leépülés, a motoros funkciók romlása, hangulatbeli változás valamint a központi idegrendszer nagymértékű roncsolódása.

Az alkoholok pozitív hatásai

Hangsúlyozandó, hogy az alkohol csupán kis mértékben fejti ki a pozitív hatását, rendszeres illetve tetemes adagok esetén káros az emberi szervezetre. Ha például a borról beszélünk, számtalan előnyét lehet felsorolni. Pozitív hatással van a vérkeringésre, kitágítja az ereket, mivel sok rezebatrolt, antioxidánsokat és polifenolt tartalmaz, stabilizálja a vérkeringést. A vesék működését is segíti, mivel a borfogyasztással megelőzhető a vesekő kialakulása, valamint serkenti egy kis mértékben az anyagcserét is. A rum hasonlóan a borhoz, segít az érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében, csökkenti a stroke kockázatát, illetve megfázásos megbetegedés esetén is javallott a fogyasztása. Népi gyógyászatunk legfontosabb eleme, a pálinka sem maradhat ki a sorból. Körülbelül 2 centiliter pálinka egy teáskanál mézzel jó szolgálatot tehet meghűlés vagy gyomorbántalmak esetén. Jó minőségű pálinkával a puffadás és a gyomorégés is elkerülhető, ráadásul további pozitív tulajdonsága, hogy görcsök esetén akár gyógyszereket is helyettesítő görcsoldó hatással bír. Kedvelt ital még hazánkban a sör, ami vízhajtó és nyugtató hatása miatt nem hiányozhat a repertoárból. Ennek az italnak is magas az antioxidáns-tartalma, illetve a test számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz. Ha az alkoholfogyasztást beépítjük az étrendbe, és nagy odafigyeléssel tartjuk a mértéket, azaz röviditaloknál betartjuk a két centilitert, alacsony alkoholtartalmú italoknál a 2-3, maximum 4 decilitert, azzal igen kedvező hatást érhetünk el. Fontos azonban, hogy ne napi szinten fogyasszuk őket, illetve ha mégis becsúszna egy-egy nagyobb italozgatás a hét folyamán, hagyjunk időt a szervezetnek a regenerálódásra, hiszen a rendszeres, kismennyiségű alkoholfogyasztás ugyanolyan káros lehet, mintha nagy dózisban adagolnánk.

Az egészséges életmódhoz elengedhetetlen az alkohol?

Szó sincs róla. A tudósok arra ösztökélnek mindenkit, aki eddig nem építette be az alkoholt az étrendjébe, az ezután se tegye, hiszen több rizikóval jár, mintha gyümölcsökkel és zöldségekkel igyekeznénk elkerülni a fentebb már említett betegségeket. Ha azonban valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, annak a figyelmébe ajánlják, a mértékletesség milyen sok pozitív hatással van a szervezetre. Európa-szerte folynak a kutatások, hogy megállapítsák, miként lehet esetlegesen a gyógyászatba is beleépíteni az alkoholfogyasztást.

Mi történik az aggyal folyamatos alkoholizálás esetén?

A témával a Heidelbergi Egyetem foglalkozott, ahol egészen pontosan azt vizsgálták, mi történik akkor, ha valaki nap, mint nap alkoholos befolyás alatt áll. Normál esetben – függetlenül attól, erős vagy gyenge italról beszélünk – már percek alatt beindulnak a testben a folyamatok. Az alkohol lebontásra kerül, az agy pedig a benne található cukrot használja fel energiaforrásként. Minél nagyobb a vérben az alkohol-koncentráció, annál kisebb az agyat védő kreatiné. Körülbelül 24 óra alatt a test megkezdi a kreatin előállítását, amely ismét képes megfelelően funkcionálni, ezáltal pedig védeni az agyunkat. De mi történik annál, aki e regenerációs folyamat közben ismét alkoholt fogyaszt? A már említett körforgás újból lezajlik, ám ezúttal az agy védelme már jelentősen csökkent, amit tovább rombol a bevitt ital a mennyiségétől függően. A veszély tehát adott, így még a mérsékelt fogyasztás esetében is fennáll a veszély, hogy káros hatásoknak tesszük ki az agyunkat, és megakadályozzuk, hogy megfelelő működési feltételeket biztosíthasson a test saját magának.

0 Tovább

Tippek: Ez a legjobb alvópóz – érvek és ellenérvek

Ha reggelente sajgó derékkal vagy fájó fejjel ébredsz, ne aggódj, valószínűleg a helytelen alvópózod az oka.

Egy jó alvás feltételei

Persze, hogy jól aludj, nem csak jó pozíciót kell felvenned, hiszen megannyi tényező játszik szerepet abban, hogy ki tudod-e pihenni magad. Kezdjük először is az ágyaddal! Lehetőleg masszív, ne imbolygó, nyekergő ágyad legyen. A matrac ne legyen se túl puha, se túl kemény, a legjobb pedig, ha ergonomikus párnát választasz, ami tökéletesen igazodik az emberi test vonalaihoz. Fontos, hogy a környezet is megfelelő legyen az alváshoz. Iktass ki minden hangos, villogó tényezőt, például TV-t, számítógépet. A szoba hőmérséklete ne legyen túl magas, mivel egy hűvösebb helyiségben sokkal mélyebben tudunk aludni. Lehetőleg ne teremts teljes sötétséget, érdemes a redőnyt, ha van, csak félig leengedni, így a testünk is könnyebben alkalmazkodik majd a reggelhez, és egyszerűbbé válik a kelés.

Mik a legjobb alvós pózok?

Mindegyik mellett szól pro és kontra érv, így végül a te döntésed, melyiket választod az alváshoz.

A háton fekvés

Pro: Mondhatni egy áldás ez a póz a gerinc és a nyak számára, mivel a hát egyenes, nem kényszerül semmilyen pozitúrába. Valójában az lenne a legjobb, ha mindenki párna nélkül, tökéletesen egyenes pózban aludna, mivel ez a póz nyugalmi helyzetbe hozza a nyakat. Pozitív hatását kifejti az arcbőrön is, mivel az nem nyomódik egész éjszaka a párnához, és nem növeli meg a ráncosodás mértékét.

Kontra: Sok párna használata esetén a levegővétel nehézkessé válik, ráadásul háton fekve gyakoribb a horkolás. Valójában tudósok azzal magyarázzák ezt, hogy mikor a hátunkon alszunk, a gravitáció a nyelvet a légutak felé kényszeríti, ami megnehezíti a légzést, ezért hallani sokaktól fuldokló, horkoló hangot az éjszaka folyamán.

A magzatpóz

Pro: Vitathatatlan, hogy alvás közben nem vagyunk magunknál, és akaratlanul is az oldalunkra fordulunk. Ekkor legtöbbször magzati pózba húzzuk magunkat. Persze, nem biztos, hogy ez mindenkire jellemző, a kutatások viszont igen nagy százalékban fordulunk alvás közben az oldalunkra függetlenül attól, hogy milyen pózban aludtunk el. Az orvosok terhesség alatt javasolják, hogy aludjunk a bal oldalunkon. Ennek oka az, hogy ez a póz javítja a szív vérellátását, ami terhes nőknél mind az anyára, mind pedig a babára nézve igen jótékony hatású.

Kontra: Sajnos a bal oldalon alvás során nyomás helyeződik a gyomorra és a tüdőre, így a kutatók azt javasolják, érdemes mindig váltott oldalon aludni. Emellett gyakran előfordulhat, hogy a végtagok beszorulnak a test alá, így könnyen zsibbadó karokkal vagy lábakkal ébredhetünk. Egy helytelen póz megválasztása esetében pedig nagy nyomás helyeződhet a vállakra is, így ha a nyaki és vállizmokkal tartjuk a testsúlyunkat, könnyen megsérülhetnek vagy összezsugorodhatnak.

A hason fekvés

Pro: A hason fekvés hasznos lehet azok számára, akiket horkolás gyötör. Hason fekve a nyelv a fogak felé nehezedik a gravitáció által, nem pedig a légutakat fogja elzárni, nehezítve ezzel a légzést. Ennél a póznál figyelni kell arra, hogy ne válasszunk magas párnát, illetve kispárnánkkal támasszuk alá a hasunkat, hogy nagyjából visszaadhassuk a gerinc természetes görbületét.

Kontra: Széles körben a hason alvást minősítik a legrosszabb alvópóznak, mivel természetellenesen kiegyenesíti a gerincet. Mikor hason fekszünk, a fejünket oldalra fordítjuk, így a nyakizom egész éjszaka nagy megterhelésnek van kitéve. A zsibbadás ez esetben is fennállhat, mivel sokan maguk alá gyűrik a karjaikat, ha a hasukon alszanak. Ez a póz nincs jó hatással a női mellekre sem, mivel egy óvatlan pillanatban bármikor meghúzódhatnak a mellizmok, ráadásul a folyamatos hason fekvés fájdalmas is lehet a nagykeblű hölgyek számára.

Mi tehát a legideálisabb alvópóz?

A kutatók szerint a legideálisabb, ha az ember az oldalán fekszik. Hogy csökkentsük a szervekre gyakorolt, nyomó hatást, érdemes több párnával aludni. Több ortopéd orvos is javasolja, hogy egy hengeres párnával javítsunk a gerinc helyzetén alvás közben. Ha az oldalunkon fekszünk, érdemes a lábak közé szorítani egy hengeres párnát, és azt ölelve aludni. Ezzel a párnára fog a testsúlyunk helyeződni, nem pedig a vállakra vagy a belső szervekre. A magunk alá gyűrt párna megakadályozza továbbá azt is, hogy álmunkban a hasunkra gördüljünk, vagy esetleg egy másik, előnytelenebb pózt vegyünk fel.

Tippek: Ez a legjobb alvópóz – érvek és ellenérvek

0 Tovább

neuro

blogavatar

Ha érdekel minden az emberi testről, főként az agyról, ami a tankönyvekben nincs bent, akkor feltétlen itt a helyed. A legérdekesebb tényekről és legmegdöbbentőbb történetekről olvashatsz a Neurón.

Címkefelhő

egészség (15),agy (6),mentális (6),pszichológia (5),tudomány (5),tippek (5),alvás (4),lista (4), (4),függőség (3),lélektan (3),depresszió (3),gyermek (3),megosztó (3),munka (2),facebook (2),veszély (2),hormon (2),betegség (2),sokkoló (2),félelem (2),stressz (2),rosszkedv (1),mérgező szülő (1),bántalmazás (1),érdekességek (1),tünetek (1),kockázat (1),instagram (1),segítség (1),közösségi oldal (1),mentő (1),ájulás (1),járókelő effektus (1),munkaidő (1),érdekesség (1),negatív (1),pozitív (1),kvíz (1),fóbia (1),hamis (1),horrorfilm (1),gyilkosság (1),horror (1),zavar (1),önpusztítás (1),adrenalin (1),figyelemzavar (1),veszélyérzet (1),figyelem (1),adhd (1),hiperaktivitás (1),zombi (1),farkasember (1),vérzés (1),igaz (1),logó (1),agytorna (1),alvásparalízis (1),szellemek (1),bizarr (1),mentális betegség (1),hallucináció (1),bénulás (1),memória (1),fájdalom (1),mandela-effektus (1),pihenés (1),módszer (1),szociális háló (1),emlék (1),átverés (1),agyserkentő (1),szerelem (1),szexualitás (1),objektofilia (1),kokain (1),heroin (1),kényszer (1),gyász (1),trauma (1),szenvedélybetegség (1),extrém (1),kimerültség (1),drog (1),elhízás (1),jelek (1),gyümölcs (1),zöldség (1),horkolás (1),alvópóz (1),videó (1),relaxáció (1),gerincfájás (1),alkohol (1),elsősegély (1),megelőzés (1),rák (1),mértékletesség (1),ASMR (1),elmélet (1),demencia (1),megosztás (1),képek (1),agyműködés (1),harc (1),felejtés (1),multiverzum (1),kontroll (1),dejavu (1),tévhit (1)

Facebook