Kutatások bizonyítják, hogy egyes közösségi oldalak torzítják a fiatalok személyiségét.
A közösségi oldalak szinte a legtöbb ember mindennapjainak részét képezik, ezeken keresztül kommunikálhatunk egymással, megoszthatjuk aktuális kedvencünket, vagy épp megmutathatjuk legfrissebb fotóinkat a nagyérdeműnek. Ez mind szuperül hangzik, előnyeiket napestig lehetne sorolni, ám abba nem sokan gondolnak bele, vajon milyen káros hatása van ezeknek az oldalaknak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia utánajárt annak, a fiatalok vajon mennyi időt töltenek a neten ilyesféle tartalom böngészésével, az eredmény pedig megdöbbentő. 6-tól 18 éves korig a fiatalok csaknem minden szabadidejüket a közösségi oldalak böngészésével töltik. A felmérés szerint körülbelül 50 százalékban napi rendszerességgel látogatják a közösségi oldalakat, ezen fiatalok szintén 50 százaléka pedig napi 10 alkalomnál is többször lép fel. A kutatók aggódnak, mivel úgy tűnik, a közösségi oldalak látogatása amolyan pótcselekvéssé növi ki magát, azaz a gyerekek akkor is fellátogatnak ezekre a site-okra, ha nem is akarnak megnézni semmit. Mit is indukál ez pontosan: a fiatalok szociális élete hanyatlóban van, mivel a valós társas érintkezés elmarad, kényelmesebbé válik mindent online intézni.
A Facebookkal kapcsolatban rengeteg buktató van. Persze, nem elhanyagolható, hogy előnyei is akadnak bőven, ám a nem megfelelő korosztály és a nem megfelelő használat nagyon is káros hatással van a felhasználóira. Épp ezért emelik a kutatók majdnem első helyre a káros közösségi oldalak listájában. Kezdjük mindjárt a regisztrációnál! Ugyan a regisztrációs korhatár 13 év, biztosan mindenki találkozott már annál sokkal fiatalabb felhasználóval is. A kisebbek előszeretettel hazudnak az életkorukról, hogy betörhessenek a Facebook világába. A probléma két oldalról is megragadható. A szülő vagy nem tud gyermeke regisztrációjáról, vagy tud róla, és legrosszabb esetben maga ösztönözte arra, hogy fellépjen az oldalra. A gyermekek akkor titkolóznak a szülők előtt, ha valami nincs rendben velük. Legyen szó bántalmazásról vagy egyszerű csínytevésről, magukba zárkóznak, bizalmat a szülők iránt nemigen táplálnak, így jobbnak látják a titkolózást. Ez nagy veszélyt jelenthet a fiatalokra nézve, mivel így nincs ott a szülő a fiatal felhasználó mögött, nem tudja megvédeni az esetleges zaklatásoktól, internetes trolloktól, akik komoly lelki bántalmazásban részesíthetik az arra fel nem készült gyermekeket. Ha azonban a szülő tud a gyermek regisztrációjáról, tudat alatt azt sugallja a fiatalnak, hogy helyénvaló a hazugság, és nem muszáj mindig igazat mondania. Ha a gyermek elszabadult a Facebookon, már nemigen lehet mit tenni, szabályok hiányában bármit megtehet. Mivel az úgynevezett Lájkok korát éljük, így hamar rájön a gyermek is, szeretne a Lájkvadászok közé tartozni. De kik is ők pontosan? Általában irreálisan sok ismerőssel rendelkeznek, a nap minden órájában megosztanak valamiféle tartalmat, nem ritkán értesülünk életük minden eseményéről. Az életüket Facebookon élők mellett ott vannak azok az emberek, akik imádják mások orra alá dörgölni, milyen anyagi jólétben élnek. Dicsekedni bármivel lehet, tökéletes szerelmi élettel, autóval, luxusnyaralással stb.. Kutatások szerint az efféle felhasználók mind-mind önértékelési problémákkal küzdenek, állandó visszaigazolásra vágynak. De mi velük a probléma? Hogy egy önmagával kevésbé elégedett, és nem lát a Facebook rózsaszín világának díszlete mögé, az könnyen azt hiheti, hogy minden felhasználó élete sokkal jobb, mint az övé. Ez igen nagy frusztrációt okoz, ennek leküzdése érdekében sokan hazudni kényszerülnek. Shaun Higton norvég rendező megragadta egy kisfilmben a Facebook lényegét, műve, a What’s in your mind? magyar felirattal is megtekinthető.
A legtöbben biztosan csatlakoztak már az Instagram csillogó, agyonfilterezett világához. A fotómegosztót nyilvánították 2017-ben a legkárosabb közösségi oldalnak, mivel olyan érzelmeket váltanak ki a fiatalokból, mint a szorongás, magány, depresszió, testképzavar. A Facebookhoz hasonlóan itt is a hazugság és megtévesztés okozza a legtöbb problémát. Az Instagram sajnos nem az élményeink megosztásáról szól, ahogyan azt eleinte hittük, hiszen mára már óriási a verseny a kedvelések és követők számát illetően. Ahogyan a Facebookon, az Instagramon is megjelennek azok a felhasználók, akik előszeretettel lódítanak a tökéletes életről. Sajnos a képek hamisságának mértéke már kontrollálhatatlan, ám pozitívum, hogy egyre több Insta-sztár mutatja meg, mi is rejlik a tökéletes fotók mögött. Fiatal nők gyakran egy egész napig nem esznek, hogy órákon át tartó pózolással elérhessék a tökéletesen lapos hasat, és megtalálják a megfelelő szöget. Sminkmesterek dolgozta arcok köszönnek vissza a leghíresebb sztárok profiljairól, egy-egy beauty-guru pedig képes elmenni odáig, hogy tökéletesen értelmetlen tippeket adjon (például nem egy smink tutorialban használnak hétköznapi tárgyakat az alapozó eloszlatására, lehet az akár egy paprika vagy egy tégla is…). Fényűző luxusvillák, egzotikus utak, véget nem érő partik áradata tódul az arcunkba akár percről percre is. Ez főleg a fiatalok számára veszélyes, mivel a sikeres életet a bulikkal, státusszimbólumokkal és a pénzzel azonosítják, motivációjuk így egészen torz végeredményt feltételez. Sokakat elérhetetlen álmok hajszolására ösztönöz az Instagram, legyen szó akár a tökéletes test eléréséről, vagy az álomautó, álomház, álompár megszerzéséről. Ha nem valósulnak meg az elvárások, ami valljuk be, már a kezdetektől fogva lehetetlen, az állandó csalódottságot, frusztrációt okoz. Nem csoda hát, hogy könnyen kialakulhat a depresszió, a szorongás. A folyamatos irreális elvárások soha meg nem szűnő lánca így lassan megfojtja a felhasználót. Az erről készült kisfilm remekül megmutatja, miként hatnak az emberekre az Instagram képei, illetve mennyire hihető az, amit ott látunk.
Egyéb káros hatások
Számos kutatás témáját képezi az, miként vannak hatással a közösségi oldalak a felhasználóira. A csoportba belevonták a tanárokat, szülőket, orvosokat, még a fiatalokat is. Több tanár például azt állítja, a gyengén teljesítő tanulók a közösségi oldalak miatt nem ösztönözhető jobb eredmény elérésére. A mobilok és számítógépek használata miatt általánosan megfigyelhető a helyesírás és az íráskép romlása. A szociális készségek meggyengülése is megfigyelhető, például az internetes bennszülöttek nehezebben létesítenek kapcsolatot a való életben, illetve érzelmeiket, véleményüket is sokkal korlátozottabban képesek kifejezni. További aggasztó tényező, hogy az önálló véleményformálást is befolyásolják a közösségi tartalmak, hiszen sokan nem merik felvállalni valódi identitásukat, inkább azt hangoztatják, ami az aktuális trendbe belefér. Az internet lehetőséget ad arra, hogy anonim módon fejezzük ki a gondolatainkat, éppen ezért vagyunk sokkal visszafogottabbak a való életben, mint a virtuális térben. A verseny a tökéletességért folytatott harcban lassacskán nem várt méreteket ölt, ami akár generációs eltolódást is előidézhet, például bizonyos „felnőttes dolgok”, mint az öltözködés, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. már egyre kisebb korban is megjelenhet.
